A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált adatai szerint az év eleje óta tartó folyamatos növekedés ellenére az épített lakások száma még mindig alacsony, a válságot megelőző 2008 I–III. negyedévében használatba vett lakások 25 százaléka.
Az új lakások száma jelentős területi különbségeket mutat. 2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56%-kal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31%-kal nőtt az átadott lakások száma.
Budapesten 1474, Nógrádban 18
Budapesten 1474, Győrben 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent (59, 70 és 98%-ra). A különbségek elképesztőek: egész Nógrád megyében mindössze 18 darab lakás épült 9 hónap alatt.
Az év első kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes engedély 36%-át Közép-Magyarországon, 29%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 69%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték. A lista végén Nógrád áll, az egész megyében 21 építési engedélyt adtak ki 9 hónap alatt.
Fordulat
A KSH adatai szerint 2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38%-ra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67%-át építtették vállalkozók. Ebben az időszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 58%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (42-ről 39%-ra) csökkent, bérbeadásra 3% épült.
Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29%-át építették (az előző év azonos időszakában 63, illetve 26% volt ez az arány).
Legtöbb a családi ház
Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2% volt.
2014 első kilenc hónapjában a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 m2-esnél nagyobb lakások aránya 41%-ot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 m2 alatti lakások aránya is közel változatlan (27-ről 28%-ra nőtt) maradt.
A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt. 148 üdülőépületben 195 üdülőegységet építettek, és 211 üdülőépületben 296 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23, az engedélyezetteké 57%-kal nőtt az előző év első kilenc hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 91 m2, 3 m2-rel nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában.
A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 16%-kal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 24, illetve 17%-kal csökkent.
|
Jó pörögnek a lakáshitelek Az első félévben több mint 23 ezer lakáshitelt engedélyeztek Magyarországon közel 101 milliárd forint értékben, így az engedélyezett hitelek száma összesen kb. 53 százalékkal nőtt. Bár az emelkedés részben magyarázható az alacsony bázissal, mivel 2013 első felében negatív csúcsot döntött az engedélyezések száma és összege, ugyanakkor az adat azt is jelzi, hogy a pénzintézetek hitelezési tevékenysége is erősödött. Részletek >>> |
Hálátlannak nevezte Ukrajna vezetését. 
