Miért nem újítja fel mindenki a házát, ha egyszer ad rá pénzt az állam?

A hárommillió házból csak néhány ezret tudnak felújítani

Mától adhatóak be a pályázatok az Otthon Melege Programon belül családi házak energetikai felújítására. Az 1996 előtt épült, maximum 135 négyzetméter lakóterületű családi házak tulajdonosai kaphatnak vissza nem térítendő támogatást, amely a megvalósítandó fejlesztésektől függően az elszámolható költségek 40-55 százaléka lehet - itt írtunk róla bővebben.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet összeállítása szerint közel hárommilliónyi korszerűtlen, energiapazarló magyar lakás korszerűsítésére az Otthon Melege jelenti az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forrást - a baj az, hogy a meghirdetett keretösszeg mindössze pár ezer ház felújítását teszi lehetővé. Az Intézet szerint ezért új megközelítésre van szükség a hazai lakossági energiahatékonysági támogatásokban, mert így több ház avul el, mint amennyit fel tudunk újítani.

Miből lehet válogatni?

A kormány több egymástól független támogatási formát működtet, illetve tervez bevezetni a lakossági energiahatékonyság támogatására. Ezek azonban nincsenek összehangolva, és gyakran inkább versenyeznek, ahelyett hogy egymásra épülnének, illetve segítenék egymást - írja az intézet.

Otthon Melege

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezeli az Otthon Melege Programot, mely lakossági energetikai korszerűsítésekre – beleértve az elavult háztartási gépek cseréjét is – vissza nem térítendő támogatást nyújt a központi költségvetés forrásaiból. Jelenleg ez az egyetlen vissza nem térítendő elven működő program, forrásai azonban korlátozottak. Évi kb. 5-10 milliárd forint jut rá, amelynek csak 2020-ig mintegy 1600 milliárd forintnyi beruházási igényt kellene kielégítenie. Ráadásul a program utófinanszírozású, azaz a támogatás igénybe vételéhez előbb a teljes beruházást be kell fejezni, mely komplex energetikai lakásfelújítás esetén több milliós költséget is jelenthet egy-egy családnak. Így a valóságban főként a jómódú, hitelképes családok részesülnek e forrásból.

A potenciális pályázók számára nehézséget okoz  az Otthon Melege Program kapcsán az is, hogy az egyes kiírások tartalma és keretösszege a nagyközönség számára ötletszerűen kerül meghirdetésre: idén családi házak következnek, tavaly a társasházak voltak soron a háztartásigép-csere program mellett, és nem lehet tudni, hogy lesz-e egyáltalán pályázat jövőre.

Lakástakarék

A lakáskorszerűsítések – és ezen belül az energiahatékonysági felújítások – államilag is támogatott formája a lakástakarék (LTP). Az előre gondolkodásra, öngondoskodásra való ösztönzés formája, mely 30 százalékos állami támogatással maximum tíz év alatt 720 ezer forint állami támogatást ad a lakásfelújítóknak, vásárlóknak, mely egyben kedvezményes hitellehetőséggel is párosul.

A lakástakarék megtakarítások az Otthon Melege pályázati kiírásai mellé önerőként igénybe vehetők.

MFB „Ingyenhitel”

Őszre várható a korábban már beharangozott lakossági „ingyenhitel” konstrukció indulása, mely a Magyar Fejlesztési Bank szakembereinek gondozásában kerül kidolgozásra uniós forrásból. A tervezett hitelkonstrukció egyelőre ismertté vált kondíciói szerint: 10 százalék önerő mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházi lakások esetén 7 millió. A hitel nagy valószínűséggel jelzálog alapú lesz és előzetes hitelminősítéshez kötött. A kerete 115 milliárd forint, mely nagyságrendi ugrást jelent az eddig rendelkezésre álló forrásokhoz képest.

Ékek a rendszerben

Hiába tűnik azonban az ingyenhitel papíron vonzónak. Az egymástól függetlenül működtetett pályázati konstrukció, lakástakarék és hitelkonstrukció részben lerontja egymás hatását, részben pedig nehezíti a felújítók dolgát. Az LTP jobb feltételeket nyújt, mint az ingyenhitel, de nincsenek benne energetikai elvárások.  Az Otthon Melegére várók pedig inkább nem vesznek fel hitelt, amíg reménykedhetnek abban, hogy kapnak támogatást. Ha több forrást is igénybe akar venni az állampolgár, mindegyikre külön kell pályázni.

A vissza nem térítendő támogatású pályázatok ugyan fontosak és szükségesek – még ha a nagyközönség számára előre nem látható célokra, viszonylag rapszodikusan kerülnek meghirdetésre is. Azonban van egy kifejezett hátrányuk: halasztó hatásúak, kitolják a beruházási hajlamot. Sokszor előkészített beruházások kerülnek partvonalra abban a reményben, hogy később lesz rájuk pályázat.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján azt írja, hogy a pusztán hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – kevésbé vonzók. Csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek oka az elmúlt években hitelezési piaccal szemben kialakult bizalmatlanság, a jelzáloggal kapcsolatos nehézségek és veszélyek, a magyar családok gyenge hitelképessége, a megtakarítások hiánya.

Akkor mi lenne a megoldás?

A fenti problémák megoldása a lakossági energiahatékonysági fejlesztési források összehangolása, rendszerben történő, alapszerű kezelése, amelyben a visszatérítendő támogatások, azaz hiteltermékek a vissza nem térítendő támogatásokkal (beleértve minden uniós és hazai költségvetési forrást) kombináltan kerülnek a lakosság irányába „értékesítésre” - az intézet szerint tehát egy Energiahatékonysági Alapot kell létrehozni,

Az alap egyes forráselemei változatos módon használhatók fel: vissza nem térítendő vagy visszatérítendő forrásokra, illetve hitelgaranciára. A hitelgaranciával egyszerűbbé válna előfinanszírozás biztosítása vagy a jelzálog-kötelezettség enyhítése. A vissza nem térítendő forrásokat pedig lehetne az elvégzett beruházások után a tényleges energiamegtakarítások függvényében bónuszszerűen alkalmazni, a hitelösszeg csökkentésére fordítani.  Az alap forrásainak igénybe vételével újszerű lakossági konstrukciók is indíthatók, ilyen pl. a közműszámla-alapú finanszírozás.

Az alap teljes forrásainak és pályázati ütemtervének meghatározásával hosszú távon tervezhetővé válna a hazai épületfelújítási ágazat termelése, és a biztosan előre jelezhető kereslet megteremtheti az építőanyag- és gépipar hazai fejlesztésének előfeltételeit.

A MEHI - amellett, hogy fontos előre lépésnek tekinti az Otthon Melege pályázat megjelenését, komoly javulást lát a pályázati kiírás minőségében és bizakodva várja a program folytatását is - elengedhetetlennek tartja az energiahatékonyság ösztönzésére rendelkezésre álló források (legyen szó hazai költségvetési vagy uniós forrásról, hiteltermékről vagy vissza nem térítendő támogatásról) egységes rendszerben történő, összehangolt kezelését. Ez lehet a sikeres lakossági energiahatékonysági finanszírozási programok eszköze, akár társasházakról van szó, akár családi házakról.

Még mindig nem látják a keresletet a cégek

A MEHI egyébként nemrég felmérést készített az energiahatékonysági ágazat szereplői körében arról, milyen üzletmenetre számítanak 2016-ban. A széles körben végzett felmérés szerint a válaszadók 40 százalékánál nőttek a megrendelések, 29 százalék viszont meglepetésre csökkenésről számolt be.

A növekedés útjában álló tényezők között továbbra is a bizonytalan gazdasági környezet és a változékony jogszabályi környezet állnak, de a harmadik helyen ott van a kereslet hiánya, új elemként pedig rögtön a negyedik helyen a munkaerőhiány is: