Az emelkedés azonban óvatos, mindössze 8 százalékos, amely elmarad a korábbi évektől. Tavaly ugyanekkor mintegy harmadával ugrott a forgalom (a Duna House becslése alapján) közel 12 ezerre, két éve pedig majdnem 20 százalékos emelkedést követően megközelítőleg 11 ezerre. Az ezt megelőző évek jóval gyengébbek voltak, a legalacsonyabb, 2013-as februárnak a mostani érték mintegy másfélszerese. Az idei évben eddig 18 ezer ingatlan cserélt gazdát a becslés szerint, ami egyelőre elmarad a válságot követő eddigi legerősebb év, 2015 első két hónapjától, amikor a forgalom megközelítette a 20 ezret is - derült ki a Duna House elemzéséből.
89 pontra ugrott a Kereslet Index, ami bár jócskán elmarad az egy évvel ezelőtti 102-től, ám akkor - a magas értéket követően - esésnek indult a mutató, így a tavaly áprilisi 91 pont óta, ilyen magasságban nem járt az index.
Februárban nőtt a két országrész közötti különbség panellakások tekintetében. Keleten 174-, nyugaton 197 ezer Ft/m2 átlagáron lehetett ezt a típust vásárolni. Pesten az átlag 317-, míg Budán 354 ezer Ft/m2 volt. A tégla lakások ára vidéken fordított sorrendben alakult. Nyugaton 221-, keleten 230 ezer Forint volt az átlag négyzetméterár. Budapesten a belvárosban 655-, Budán 626-, Pesten 367 ezer Ft/m2 ár volt jellemző. Vásárlási árban óriási a különbség a főváros és vidék között, a legnagyobb érték Budán látható, átlagosan 49 millió, a legalacsonyabb átlagérték Kelet-Magyarországon 11,5 millió Forint volt.
A Duna House adatai alapján Budapesten jelentősen, de vidéken is említésre méltóan nőtt a felújítandó állapotban lévő lakást vásárlók aránya, mellyel egyidőben a legtöbb helyen csökkent a lakható lakást vásárlóké. A legtöbben, a vásárlók több, mint 40 százaléka, jó állapotú lakást vesznek, de Budapesten 30% feletti azok aránya, akik nagyon jó állapotú lakásra ruháznak be.
Februárban a családi házakra Budapesten és vidéken is 8 százalékos volt az alku mértéke. A lakásoknál maradt a korábbiakhoz hasonló szinten az alku, országos szinten 3-4 százalékkal lehetett csökkenteni a végső árat.
A XIV. kerület iránt volt a legnagyobb az érdeklődés (a vevők több mint 18 százaléka), de a XIII. és a XI. kerület is kiemelkedik. Nőtt az igény továbbá a külső kerületekre, valamint a VIII. kerület iránt is lényegesen többen érdeklődtek, 1,3 százalékos emelkedés, mint az év első hónapjában. Csökkent a kereslet a budai oldal nagyobb részén, a legnagyobb csökkenés azonban a közel 2 százalékkal visszaeső XV. kerületben volt, amelyet a vásárolni szándékozók közel 8 százaléka így is megjelölt.
A legolcsóbbak is 18-19 milióba kerülnek
A fővárosban a legolcsóbb lakásokat 18-19 millió forintért a 30 év alatti fiatalok vásárolják. Ezzel szemben a középkorú vásárlók már 30 millió forint körüli összeget szánnak a vásárlásra. A legtöbben (vevők 42 százaléka) befektetési céllal vásároltak, átlagosan 65 négyzetméter körüli lakásokat. Vidéken a vevők többsége nagyobb lakásba költözik, így az általuk vásárolt lakás mérete is magas, átlagosan 100 négyzetméter feletti.
A fővárosban legfőképpen vállalkozók, beosztottak és nyugdíjasok adják el lakásaikat. Az itt eladók 46 százaléka nagyobb lakásba költözne, 57 négyzetméter körüli ingatlanokat adnak ők el. Vidéken egyaránt kiemelkedik eladás indokaként a nagyobba költözés és az örökség értékesítése. Ez 64 és 76 négyzetméter körüli ingatlanok eladását jelenti.
A tavaly februári értékekhez képest nőtt a fővárosban a magasabb négyzetméterárú lakások aránya. Budán az 550 ezer forint feletti kategóriába idén a lakások 45 százaléka került, de Pesten is határozott az emelkedés. Az eladási árakat tekintve a közepes és a felső kategóriába tartozó ingatlanok aránya nőtt meg egy év alatt, így Budán a 20-30 millió közötti és a 40 millió feletti ingatlanoké, Pesten pedig 15-25 millió közötti és szintén a 40 millió forint feletti lakásoké.
Vidéken kisebb mértékű volt a februári növekedés a tavalyi adatokkal összevetve, leginkább a 300-350 ezer forint közötti négyzetméterárú lakások aránya nőtt meg. Pest megyében 25-30 millió forintos eladási ár aránya növekedett leginkább, míg országosan, Közép-Magyarország nélkül, 10-15 millió forintos lakások aránya emelkedett leginkább, 5 százalékos volt a növekedés.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
