Az elmúlt 12 évet vizsgálva kiderült, hogy az építőanyagárak 40 százalékkal mentek feljebb az Európai Unióban. Először 2016-ban kaptak lökést, majd egy ennél is nagyobbat 2021-ben és tavaly. Ez egy átlagszám. Úgy jött ki, hogy például Magyarországon 124 százalékot mértek, ezzel megszereztük a kétes dicsőséget jelentő első helyet. Mögöttünk Bulgária áll 103 százalékkal, majd jön Románia 97 százalékkal. Mindössze Görögország mondhatja el magáról, hogy csökkenés volt, igaz, szerény 1 százalékos - olvastuk az Eurostat csütörtökön közzé tett jelentésében.
A lakáspiac adatait nézve nem lehet nem számításba venni az inflációt, ezt tette most az Eurostat is. Nos, itt „csak” másodikok lettünk 53 százalékkal, mert Észtország 56 százalékot ért el. Harmadik lett Litvánia 49 százalékkal, mögötte Románia jön 47 százalékkal. A görögök sokkal jobban jártak, ők vannak a lista másik végén 12 százalékkal.
E tucatnyi év alatt átlagosan 47 százalékkal drágultak a lakások. Az ütemes felívelés 2013-ben kezdődött, majd 2015 és 2022 között felgyorsult az árnövekedés, amit a Privátbankár Európai Lakásmonitor sorozatunkban rendszeresen mi is megvizsgálunk. Nos, a mostani eurostatos adatok szerint itt is a legrosszabbak között szerepelünk, a mi 172 százalékunkat csak Észtország múlta felül a maga 192 százalékával.
Ezen a listán Luxemburg lett a bronzérmes 135 százalékkal. Ez utóbbi adat azért érdekes, mert már eleve egy magas bázisról nőttek az árak a miniállamban, míg a két másik dobogósnál egy viszonylag alacsony szintről következett be a nagyarányú ugrás. Két országban árcsökkenésnek örülhettek az érintettek, az olaszok 9, a ciprusiak 5 százalékos mérséklődést rögzíthettek 12 év alatt.
Nem meglepetés, hogy az ilyen mértékű drágulások a bérleti piacra kényszerítettek sok millió családot az EU-ban. Ez pedig a keresletnövekedés miatt felhajtotta a bérleti díjakat, a vizsgált 12 év során összesen 18 százalékkal. Ez az átlag úgy jött ki, hogy Görögországban 25 százalékkal csökkentek, de minden más tagállamban nőttek. Az észtek itt is „győztek” (210 százalék), mögöttük Litvánia végzett 144 százalékkal és Írország 84 százalékkal. Utóbbinál itt is fontos, hogy egy egyébként is magas bázisról történt az elrugaszkodás.
A lakhatási költségek szintén csak a felfelé irányt ismerték ebben az időszakban, ettől egyetlen tagállam sem menekülhetett: 63 és 112 százalék közötti értékeket rögzítettek. Az uniós átlagot legjobban meghaladó pénzt kellett fizetni Írországban, Luxemburgban és Dániában, ennél viszont kevesebbet Bulgáriában és Lengyelországban.
A társadalom és a családok állapotát jól jelzi, hogy az elkölthető jövedelem mekkora hányadát kell lakhatásra költeni. Kiderült, hogy az uniós átlag itt csaknem 20 százalék. A legmélyebbre a görögöknek kell nyúlni a zsebükben (34,2 százalék), másodikok a dánok lettek (25,4 százalék), harmadikok pedig a németek (24,5 százalék). Magyarország szinte hajszálra megegyezik az uniós átlaggal.
A szegénység szélére sodródottak (a nemzeti medián jövedelem 60 százalékánál kevesebbel gazdálkodók) esetében rendszerint még magasabb a lakhatásra fordított pénz aránya, átlagosan majdnem 38 százalék. Az ellentétes pólushoz tartozók (a nemzeti medián jövedelem 60 százalékánál többet keresők) esetében csupán 16 százalék a lakhatási költség a teljes elkölthető jövedelemből.
A GDP-hez mért lakásberuházások terén viszonylag jól állunk, a középmezőnyhöz tartozunk. Az EU-ban a GDP-nek az 5,9 százalékát fordították erre a tagállamok. Érdekes, hogy itt Ciprus érte el a legmagasabb arányt 8,6 százalékkal, megelőzve Németországot (7,3 százalék), Finnországot (7,2 százalék) és Franciaországot (7,1 százalék). Ugyanakkor Görögországban 1,6, Lengyelországban 2,2, Írországban és Lettországban 2,4 százalékos csökkenést mértek.
Sokatmondó, hogy mekkora a lakhatásra 40 százaléknál többet költő háztartások aránya egy-egy országban, városban és falun. Tavaly az EU-s városi lakosság 10,6 százaléka tartozott ilyen háztartások közé, a falusi körzetekben ez az arány csak 6,6 százalékos volt. A városokat nézve Görögország, Dánia áll a legrosszabbul, míg a relatíve legkevésbé a szlovákiai és a horvát városlakók szenvednek ettől. Viszont a falvakat vizsgálva Görögország minden negyedik településén súlyos gond ez, ezzel a görögök e probléma leginkább elszenvedői az EU-ban.
A kormány azt szeretné, ha érvénytelen lenne a szakszervezetek és az ellenzék kezdeményezte népszavazás. 
