Ez alapján a bérbeadó havonta 70 ezer forintot kereset a lakás kiadásával, ami a költségek elszámolását tekintve magas összegnek mondható. Általánosságban az is megfigyelhető, hogy a drágábban kiadott lakásokat inkább bevallják az emberek, kiváltképp, ha cégeknek adják ki ezeket. Az év első hét hónapjában összesen 31 milliárd forintot fizettek be a lakáskiadók a költségvetésbe, ez több mint fele a tavaly befizetett teljes összegnek.
Mi van a magánszemélyekkel?
Ez azonban csak az az összeg, amit a cégeknek kiadott lakások után fizetnek be a tulajdonosok, a magánszemélyeknek kiadott ingatlanokat tekintve azonban sötétben tapogatóznak az adóellenőrök. Tavaly ősszel a háztartások 6 százaléka élt magánlakásban a KSH adatai szerint, vagyis legalább 250 ezer otthont adtak ki ilyen módon – ez összevethetetlen a 72 ezres önbevallói körrel. Tavaly december végén egyébként a NAV 697 ezer adószámos magánszemélyt tartott nyilván, akik közül 166 345-en voltak bérbeadásra bejelentkezve – vagyis ennyien jelezték, hogy tervezik kiadni a lakást, de nem tudni, hogy pontosan hány valósult meg ténylegesen.
A helyzeten az sem segít, hogy nem lehet tudni, pontosan hányan fizetik ki a negyedévente esedékes adóelőleget – ez ugyanis egy tételnek számít a költségvetésben, így nem derül ki, hányan és kik fizették be ezt a lakásuk kiadása után. A turisztikai célból hasznosított lakásokról szintén nincs adat, noha rájuk szigorúbb szabályok és nagyobb adminisztrációs kötelezettség vonatkozik, őket már korábban többször is figyelmeztette a NAV.
|
Nem olyan bonyolult a szabályozás Adóalanynak minősülnek azok a magánszemélyek, akik online foglalási rendszeren, azaz például az Airbnb-n keresztül egy vagy több szobát vagy akár egy teljes ingatlant szálláshelyként adnak bérbe, így adószám kiváltására kötelesek, és számlakibocsátási kötelezettség is terheli őket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint. A cikk folytatását itt olvashatod a Privátbankár.hu-n.>>> |
Felmérés a körforgásos gazdaság hazai állapotáról. 
