A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint annak ellenére, hogy két év alatt összességében 80 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, még számos munkaerő-piaci szegmensben további célzott intézkedések szükségesek az EU átlag eléréséhez. A legfrissebb adatok szerint egy év alatt 52 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, míg a munkanélküliségi ráta stagnált. Elemzők szerint ugyanakkor nincs okunk az örömre, véleményük szerint a kedvezőbb adatok a közmunka programok felfutásának, illetve szezonális hatásnak tulajdoníthatóak, nem a versenyszféra javulásának.
További intézkedések kellenek az NGM szerint
A szaktárca szerint további célzott intézkedések szükségesek az 50 év felettiek, a képzetlenek, a gyesről, gyedről visszatérők mellett a pályakezdők esetében is, amelynek magas munkanélküliségi rátája az egész Európai Uniót komoly kihívás elé állítja.
Az EU-ban jelenleg több mint 5 millió a fiatal munkanélküliek száma, egymillióval több, mint 2008-ban. A legrosszabb helyzetben a spanyol fiatalok vannak, esetükben 46,4 százalékos munkanélküliségi ráta van érvényben. Magyarországon a 14-25 éves korosztály munkanélküliségi rátája a KSH legfrissebb adatai szerint 27,3 százalék. Ebben a korosztályban hazánkban 200 ezren dolgoznak, míg több mint 70 ezren munkanélküliek. Ez jellemzően két okra, a megfelelő képzettség és munkatapasztalat hiányára vezethető vissza.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint nem csak a fiatalok de a pályakezdő munkanélküliek száma is folyamatos emelkedést mutatott az utóbbi években. Míg 2006-ban közel 40 ezer volt azoknak a száma, akik az iskolapadból frissen kikerülve munkanélkülivé váltak, mára a számuk 55 ezerre gyarapodott. Az adatok alapján a pályakezdők között a két véglet, a diplomások és a legfeljebb 8 általánost elvégzettek vannak a legrosszabb helyzetben, irántuk csökkent a legnagyobb mértékben a munkaerőpaci igény az elmúlt években.
Az NGM kiemelte, hogy már korábban is tettek lépéseket a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében: átalakult a szakképzés rendszere, járulékkedvezményekkel segítették a foglalkoztatást (Start-kártyák), fiatalok vállalkozóvá válását segítő program került meghirdetésre, amit rövidesen gyakornoki program követ majd. Ez utóbbi a középfokú szakképzettséggel rendelkező munkanélküli fiatalok munkatapasztalat szerzését szolgálja majd.
Jöhet a differenciált minimálbér
A szaktárca szerint annak érdekében, hogy minél több pályakezdő álláshoz, és így munkatapasztalathoz jusson, további lépések is szükségesek. A július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy differenciált minimálbért állapítson meg. A 27 EU-tagállamból 20 ország alkalmaz minimálbért, közülük 11 tagállamban van életkor szerinti differenciálás, így Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is. Ahol bevezették, érezhetően javult a pályakezdők foglalkoztatási aránya.
Az NGM hangsúlyozta, hogy intézkedés bevezethető úgy, hogy az ne járjon az idősebb munkavállalók leépítésével. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy minimálbért jellemzően a feldolgozóiparban, mezőgazdaságban, összeszerelő üzemekben foglalkoztatott alacsony képzettségű munkaerő kap, az intézkedés tehát nem érinti a jól kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő fiatalokat. Jelenleg a pályakezdők mindössze tizedét foglalkoztatják minimálbéren.
Az életkor szerinti differenciált minimálbérről korábban már Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is beszélt. Czomba szerint a pályakezdők csak egy bizonyos ledolgozott idő után kaphatnák meg a teljes minimálbért. A gyakorlatban ez például úgy nézne ki, hogy egy frissen munkába álló fiatal csak a minimálbér 80 százalékát kapja, ami évente növekedne 5-5 százalékponttal, így 4 év után már a 100 százalékot kapnák meg. Részletek>>
Lendületben a hazai fizetőeszköz. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
