Idén február–áprilisban 3 millió 811 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 52 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A férfiak és a nők munkaerő-piaci pozíciója azonos mértékben javult. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek száma 496 ezer fő volt, 15 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor alig változott, továbbra is 11,5 százalékon áll. Részletek>>
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta: a hazai eszközök kilátásait a legfrissebb munkanélküliségi statisztika nem javítja érdemben, így a hazai növekedési kilátások javulása továbbra sem körvonalazódik.
A szakértő szerint habár a legutóbbi munkaerő-piaci adat a munkanélküliségi ráta csökkenéséről számolt be, ez azonban leginkább a közmunkaprogramok tavaszi felfutásának illetve szezonális hatásoknak köszönhető, nem pedig a versenyszféra javulásának. A tavalyi évvel összehasonlítva az idei év első három hónapjában jelentősen megemelkedett a közfoglalkoztatottak létszáma a közszférában.
A szakértő véleménye szerint így a mostani pozitív adat nem változtat az összképen, hogy a hazai gazdaság egyik szektorában sem várható számottevő növekedés: a vállalati szektorban a nagy autóipari beruházások által generált foglalkoztatottság bővülés pozitív hatását a folyamatos leépítések kioltják, miközben a kormányzati szektorban továbbra is létszámstop van érvényben.
Horváth István úgy véli, hogy a foglalkoztatottság jelenlegi szinten stagnálása tartósan fenntartja a gyenge hazai belső fogyasztást, tovább erősítve ezáltal a gazdasági visszaesés esélyét, ami a hazai befektetési eszközök kockázatainak növekedését és alulteljesítését eredményezheti.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint teljesen megfelel a szezonalitásnak, hogy a foglalkoztatottak száma mintegy 20 ezerrel nőtt az előző három havi átlaghoz képest, míg több mint 52 ezerrel nőtt egy év alatt, túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően. Suppan Gergely szerint az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőben tovább nőhet az aktívak száma.
Szezonális hatásoknak köszönhetően a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség - vélekedik a szakértő. Hozzátette: a nyári hónapokra 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyival egyezően, 11 százalékos lehet.
Maradt a helyén a japán kamat. 
