Ehhez azonban alapjaiban át kellene alakítani a szakemberképzés rendszerét - írja a Magyar Nemzet. Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára a lapnak elmondta: már frissdiplomásként harminc százalékkal jobban kereshetnek az informatikusok más szakmák képviselőinél, ennek ellenére tízezer betöltetlen álláshely van a szektorban ma Magyarországon.
Egy informatikus éves szinten átlagosan 15 millió forint hozzáadott értéket termel, így évente 150 milliárd forint veszteség keletkezik az üres álláshelyekkel. Az ágazat a válság éveiben is folyamatosan fejlődött, a GDP 12 százaléka ebből a szektorból érkezik, a szoftver-szolgáltatásexport éves szinten 20 százalékkal bővül, ami azt mutatja, hogy hatalmas gazdasági és társadalmi kitörési lehetőségeket rejt az ágazat.
Példaként említette a főtitkár, ha a szoftver és az informatikai szolgáltatás exportját sikerülne megduplázni, amire szerinte öt éven belül reális esély van, az annyit jelentene az ország számára, mint ha két új Audi-gyár épülne.
Probléma ugyanakkor, hogy évente ötezren kezdenek informatikai tanulmányokat a felsőoktatásban, de a hallgatók fele nem jut el a diplomaszerzésig, sőt 25 százalékuk már az első két szemeszterben kiesik a rendszerből - írja a Magyar Nemzet.
Nem sokat tehet az orosz jegybank a megugrott infláció ellen, miután annak hátterében nem kis részben az állami költekezés áll, ám várakozások szerint megteszi, ami tőle telik. 
