Egyik napról a másikra cseréltek le 60 ezer embert robotokra - rád mikor kerül sor?

Miért fizetnél többet? Ember vagy robot által összerakott iPhone-ért?

Esélyes, hogy a következő Apple, Samsung vagy Microsoft készüléket, amelyet a kezedbe veszel, robotok rakták össze: kínai beszállítójuk, a Foxconn Technology Group ugyanis elbocsátott 110 ezer dolgozójából 60 ezret, akiknek a munkáját mostantól ipari robotok végzik. A kínai cég szerint a lépés célja a hatékonyságnövelés és a kiadáscsökkentés - írja a South China Morning Post.

Az első robotváros?

Nem a Foxconn az egyetlen vállalat, amely inkább a precíziós robotokra bízza a termékek összerakását: Kína "Szilícium-völgye", a elektronikai és technológiai központ szerepét betöltő Kunshan városa most azon dolgozik, hogy a számos tajvani után újabb befektetők számára is attraktív növekedési potenciált nyújtson, ezt pedig a kifizetett munkabérek drasztikus csökkentésében és a startupok bevonzásában látják. A Foxconn után további, mintegy 600 technológiai cég tervezi az embereket részben robotokra cserélni a termelésben.

A térség robotok iránti elköteleződése meglátszik azon is, hogy mennyit öltek eddig mesterséges intelligenciák fejlesztésébe: a 4800-ból csak 35 tajvani vállalat összesen 4 milliárd jüant (nagyjából 171 milliárd forintot) ölt ilyen irányú kutatásokba a helyi adatok szerint.

Ezek a vállalatok tavaly mintegy 51 millió notebookot, és 20 millió okostelefont gyártottak. A kínai ipari és információtechnológiai minisztérium a hónap elején azt közölte, hogy az ázsiai ország vállalatai megháromszorozzák, évi 100 ezerre növelik az ipari robotok gyártását 2020-ra. Jelenleg mintegy 20 millió ipari robotot alkalmaznak a termelésben világszerte, számuk évi átlagban 30 százalékkal nő, "élethosszuk" 10 évről 15-re emelkedett.

Örüljünk, vagy vége a világnak?

A kifizetett munkabérek csökkentésén túl azért más is foglalkoztatja ezeket a cégeket: robotok nem csinálna botrányt.

A Foxconn nem azzal lett hírhedt, hogy Apple készülékeket gyárt, hanem azzal, hogy kizsákmányolja, halálra dolgoztatja alkalmazottait lehetetlenül alacsony bérekért cserébe. A gyári öngyilkosságok hatására "védőhálót" kellett több helyen felhúzni, hogy senki ne vesse magát a mélybe.

A sajtó szinte naponta számolt be az elviselhetetlenen munkakörülményekről, amelyek nagy valószínűséggel nem csak a Foxconnra voltak igazak. A gyárak és a hozzájuk tartózó épületek a város 46 százalékát fedik le, ami jóval magasabb érték a megengedettnél. 2014-ben pont ez a zsúfoltság volt az oka annak, hogy 146 ember halt meg egy robbanásban. Az azóta zászlóra tűzött jelmondathoz, miszerint még egyszer ilyen nem történik, éppen passzol a robotokkal történő munkavégzés.

Az ebből fakadó munkanélküliség azonban megállíthatatlanul nő, nem csak Kínában. A McDonald's USA volt vezetője szerint jobban megéri egy 35 000 dolláros, 15 éves élettartammal bíró gépet megvenni, mint egy alkalmazottat tartani 15 dolláros órabéren, aki ráadásul nem is olyan hatékony.

A Foxconn ugyanakkor reagált a hírekre: mint mondták, a gyári munka automatizálásával lehetőséget nyújtanak az embereknek ahhoz, hogy más, kreatívabb munkakörökben éljék ki alkotási vágyukat és jobb minőségű termékeket gyártsanak, ezt az érvelést pedig rendszeresen halljuk a gépek mellett.

Nem valószínű azonban, hogy ezeket a felemelően kreatív pozíciókat - amelyre így több pénz és energia jut - azok a gyári munkások kapják, akiket félreállítottak a gépek.