Elment a britek kedve a sztrájkoktól

A rezidens orvosok sztrájkja Nagy-Britanniában. Egy a kevésből. Fotó: Facundo Arrizabalaga / EPA

Míg 2014-ben 733 300-an, addig tavaly csak 81 ezren vettek részt valamilyen sztrájkmegmozdulásban. Ez a legalacsonyabb szám az erről szóló statisztikák 1893-as kezdete óta - írta a The Guardian. Az eddigi negatív rekord 93 ezer volt 1998-ból és 2005-ből.

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) főtitkára szerint az adatok azt mutatják, hogy a sztrájk a legvégső eszköz, amelyhez a munkavállalók csak akkor fordulnak, ha a munkáltató nem hajlandó tárgyalni vagy kompromisszumot kötni velük. Frances O'Grady hozzátette, hogy a sztrájkok manapság már kevésbé gyakoriak és rövidebbek is, mint régen voltak. 

170 ezer munkanap

A sztrájk miatt veszendőbe ment munkanapok száma a közszféra kiadásainak lefaragása, a reálbéreknek az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenése, és annak ellenére is visszaesett, hogy a legnagyobb brit vállalatok közül többet is bírálatok értek a munkavállalókkal való bánásmód miatt.

Nagy-Britannia egészét tekintve 170 ezer munkanap ment veszendőbe sztrájk miatt - közölte a szigetország statisztikai hivatala (ONS). Ez jelentősen elmarad a 2014-ben mért 788 ezer naptól, és a második legkevesebb a feljegyzések kezdete óta. A legkevesebb, 157 ezer munkanap 2005-ben veszett el. A legtöbb, 162,2 millió az 1926-os általános sztrájk miatt esett ki, de 1979-ben, az "elégedetlenség tele" miatt is 29,5 millió munkanap veszett el. 

2015-ben a sztrájk miatt kiesett munkanapok kétharmada bérviták, 20 százaléka a leépítésekkel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt esett ki.

A TUC szerint 2015-ben 106 sztrájk volt, ami fele a 20 és huszada a 40 évvel ezelőttinek. Noha a sztrájkok száma csökkent, nőtt az egy napnál tovább tartó megmozdulások száma. A tavalyi munkabeszüntetések 70 százaléka tartott egy napnál tovább, 2014-ben 54, 2013-ban 37 százalék volt ez az adat.