<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
A kormány bejelentette, hogy átgondolja a közmunkarendszer működését. A közmunka egyes területeken a munkaerőhiány egyik okozója, míg máshol az egyenlőtlenség generálója. Politikailag ugyanakkor nagyon nehéz visszavonulót fújni.
Közmunkások gondoznak egy kardvirágültetvényt Álmosdon 2015. augusztus 7-én. (Kép forrása: MTI Fotó, Czeglédi Zsolt)

Mire jó a közmunka?

A tömeges közmunkarendszer három nagyon szorosan összefüggő ok miatt jött létre:

  • vélt, vagy valós társadalmi igény volt és van arra, hogy az „aki nem dolgozik, ne is egyék elv” érvényesüljön a szociális rendszerben;
  • valami látványosat, és tömegeset kell kezdeni a munkaerőpiaccal;
  • politikailag kezelni kell (legalábbis az ígéretét megadni) a legnehezebb helyzetben lévő települések szociális problémáját.

A Policy Agenda elemzése szerint, miután a közmunka egyfajta válasz lett a foglalkoztatás szociális rendszerű megoldására, ezért az önálló életet is kezdett élni. Ennek volt tulajdonítható, hogy egyre nagyobb tömegeket igyekeztek belekényszeríteni a rendszerbe, ezzel is mutatva az igényt arra, hogy még több forrás kerüljön e területre. A rendszer működtetése 2013 és 2016 között 921 milliárd forint kiadást jelentett a központi költségvetésnek. Ha ehhez hozzáadjuk az önkormányzatok önrészét és a rendszer működtetési költségeit, akkor már 1000 milliárd forint felett van a „számla”.

Komoly változások jönnek: elég volt a közmunkából >>>>

A közmunkások több módon kerültek bele a rendszerbe. Először is a 2010 előtti közmunkások, majd a korábban rendszeres szociális segélyben részesülők nagy része, a 18 évről 16 évre lecsökkentett tankötelezettségi korhatár miatt az iskolából kikerülők, a nyugdíj előtt állók, a megváltozott munkaképességűek egy része, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (ők a gazdasági válság második hulláma miatt munkájukat elvesztők voltak főként) adják ki az e körbe tartozókat. Ez azt jelentette, hogy 2013-tól kezdve éves átlagban 355 ezer embert érintett a közmunka. Ennyi ember dolgozott hosszabb-rövidebb ideig ebben a foglalkoztatási formában.

A kormány mérései alapján a közmunka sikeres volt, mivel 2014 és 2016 első négy hónapja között átlagosan a közmunkából kilépők 13 százaléka hat hónappal később már a normál munkaerőpiacon dolgozott. Ez összesen 151 ezer embert jelent, ami azonban az adatokat nézve túlzás. Ha ugyanis ennyi ember került volna ki valóban a közmunka-rendszerből, akkor nem növekedhetett volna a közfoglalkoztatásban érintettek száma. Márpedig a növekedés megtörtént.

Miért nehéz leépíteni a közmunkarendszert?

A kormánynak szembe kell azzal nézni, hogy valahogy le kell építenie a rendszert. Ennek talán nem is pénzügyi oka van. Ennek ugyanis prioritása volt eddig a kormány politikájában, ezért nem valószínű, hogy pont innen akarnának forrásokat elvonni. A közmunkarendszer leépítésének fő oka a kormányzati logika okán a munkaerőhiány. Az a képzet, hogy a cégek azért nem találnak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, mert a közmunkában dolgozók ezt az alacsony összegű munkát nem hagyják ott az ugyan több pénzt kínáló, de mégis bizonytalanabb minimálbéres munkáért.

Ugyanakkor naivitás azt gondolni, hogy a magasabb minimálbérrel a közmunkával érintett réteg egyszerűen „átvezényelhető” az elsődleges munkaerőpiacra.

A közmunkával éves átlagban érintett 355 ezer ember nagyon egyenlőtlenül oszlik el az országban, és éppen ez az egyik problémája a rendszernek. Míg 2016 első háromnegyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 100 dolgozóból 18 közmunkás volt, addig Győr-Moson-Sopron megyében ez a szám nem érte el az 1-et (0,6). Tehát az ország keleti megyéje „fertőzött” közmunkával, míg a nyugati országrész alig érintett.

Ez az egyenlőtlenség azt is jelenti, hogy míg a munkaerőpiaca béremelkedések hatására Győr-Moson-Sopron megyében újabb közmunkásokat tud felszívni, ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rossz gazdasági helyzet miatt nem várható.

Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy a béremelések is növelik az egyenlőtlenséget, akkor világos lesz, hogy a közmunkarendszer csak nehezíti a már most meglévő társadalmi helyzetet. 2016. I-III. negyedéve alapján 52 százalékkal több volt a nettó átlagkereset Győr-Moson-Sopron megyében, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A közmunkások magas száma miatt a béremelkedés kisebb lesz a keleti megyében, mint a nyugatiban – hiszen a közmunkaterén csak 3 százalékos volt a béremelés, míg a minimálbéreseknél 15 százalék. Számításaink szerint pedig ez azt jelenti, hogy 55-57 százalékra is nőhet az olló a két megye nettó átlagkeresete között.

Miért veszélyes?

A fentiekből az következne, hogy a közmunkarendszer leépítése hasznos lenne, mivel növeli az egyenlőtlenséget, nehéz kikerülni belőle, és sok pénzt is visz el. Ugyanakkor, ha drasztikusan visszavágnák a rendszert, akkor több politikai magyarázatot igénylő kérdésre, problémára is választ kellene azonnal adni:

  • ha már az állam nem alkalmazna annyi közmunkást, mint most, akkor az általuk végzett munkát ki látja el a jövőben? Ha senki, akkor ezek szerint ezek a munkakörök valójában feleslegesek voltak? Ha a közmunkásokat kiszervezik a vállalkozói szférába, akkor a kötelezően adandó magasabb bért (nem adhat a vállalkozó minimálbérnél kevesebbet) ki fogja kifizetni?
  • mi lesz azokkal a településekkel, ahol 10 százalék feletti a munkaképes korúakon belül a közmunkások aránya? E helyeken ugyanis nem az a probléma, hogy nem akar máshol dolgozni a közmunkás, hanem nincs hova mennie.
  • a közmunkások számának csökkentése azonnal jelentkezne a foglalkoztatási statisztikában. Ha a versenyszféra nem veszi fel ezeket az embereket azonnal, akkor megszakad az a „sikerszériája” a kormánynak, hogy folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak létszáma.

Láthatólag a kormány nem akarja elkapkodni a döntést, és főleg a kistelepüléseken nem akar kockáztatni azzal, hogy átszabja a választások előtt a közmunkarendszert. Így politikailag irracionális lépés lenne, ha látványosan meghirdetnék a rendszer leépítését. Arról nem is beszélve, hogy még van a kormány kezében egy politikai ütőkártya. Ez pedig egy jól időzített béremelés ebben a szférában. Az idei pénzbe beleférne egy őszi közfoglalkoztatotti béremelés is - írja a Policy Agenda.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Karrier Nincsenek elragadtatva az oktatás színvonalától a diákok, de a munkanélküliségtől kevesen félnek
Privátbankár.hu | 2021. július 24. 16:26
Sok diák derűlátó: az iskola befejezése után 50 százalékuk arra számít, hogy könnyen munkába tud majd állni – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Ettől magasabb eredmény a kutatás elmúlt kilenc éve alatt csak 2017-2018-ban fordult elő. Ettől függetlenül akadnak pesszimisták is, a diákok 17 százaléka attól tart, hogy nehezen talál majd munkát, 5 százalékuk szerint pedig nagyon nehéz lesz.
Karrier Lemondott a Miniszterelnökség egyik helyettes államtitkára
Privátbankár.hu | 2021. július 24. 09:43
Távozik a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, már meg is van az utódja.
Karrier Munkatársakat keresünk!
- | 2021. július 12. 13:50
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk!
Karrier Saját miniszteri biztost kapott a magyar történelem egyik legnagyobb veresége
Privátbankár.hu | 2021. július 9. 07:38
Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese a csütörtök este megjelent Hivatalos Értesítőben olvasható utasítás szerint új miniszterelnöki biztost nevezett ki. Dr. Hargitai János július 5. óta a  mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felel. 
Karrier Elveszik a munkát a robotok – a járvány után nem lesz szükség több emberi munkakörre?
Kollár Dóra | 2021. június 12. 12:07
A járvány alatt több területen a robotoké lett a munka, és hogyha a kutatóknak lesz igaza, nem is fogják visszaadni azt. Bajban vannak a könnyen helyettesíthető munkavállalók?
Karrier Megszületett a budapesti bérmegállapodás
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 3. 17:48
A szakszervezetek és Karácsony Gergely együtt jelentette be a megállapodást.
Karrier Mit tehetnek a vezetők azért, hogy a dolgozók igazán hatékonnyá váljanak?
Kollár Dóra | 2021. május 24. 18:04
Ugyan már lecsengőben van a harmadik hullám Magyarországon, a járvány rányomta a bélyegét a mindennapjainkra, így a munkahelyi hatékonyságra is. A Harvard üzleti szaklapja egy egyetemi kórház példáján keresztül mutatta be, mennyit számíthatnak a menedzsment döntései a hatékonyság növelésében.
Karrier Optimisták és fizetésemelésre számítanak a dolgozó fiatalok
Privátbankár.hu | 2021. május 17. 09:10
A járvány ellenére is nagyon optimista a munkavállalással kapcsolatban a 19-29 éves korosztály. 
Karrier A kormány hívó szava: sok ezer embernek a mai az utolsó home office-munkanapja
Privátbankár.hu | 2021. május 7. 06:15
Ahogy visszamennek a diákok az iskolákba, a kormány visszahívja az embereket a home office-ból.
Karrier Orbán Viktor elárulta, mit vár a modellváltó egyetemektől
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 4. 17:45
A miniszterelnök szerint egy teljesen új egyetemi rendszer jött létre.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos