A versenyszféra cégeinek jelentős része már lezárta a szakszervezetekkel folytatott bértárgyalásokat, vagy eldöntötték már az idei béremeléseket, máshol a következő hetekben döntenek erről. Míg az állami szférában a béremelések többnyire az év elején életbe léptek, a versenyszférában csak a minimálbért és a garantált bérminimumot kellett január elsején megemelni, a további béremelések az év hátralévő részében esedékesek, de ezekről úgy tűnik, minél hamarabb döntést hoznak.
Idén is 12-13 százalék
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta, hogy a korábbi várakozásokkal szemben a cégek nagy része idén is megadja a 12-13 százalékot, ami megint 10 százalékos reálbér-növekedést jelenthet. A kamara elnöke szerint a folyamat rendkívül kedvező, mivel így tovább élénkül a fogyasztás, és ezzel párhuzamosan nő a költségvetési bevétel. A nagyobb fogyasztás sok cégnek keresletemelkedést jelent, mindez együtt pedig biztosíthatja az akár 4 százalék fölötti idei gazdasági növekedést is.
Hajt a munkaerőhiány
A fizetések emelkedésének üteme tehát igen gyors, de a nyugat-európai keresetek még mindig lényegesen magasabbak, ezért továbbra is megéri a külföldi vállalatoknak Magyarországon beruházniuk. Ugyanakkor ehhez munkaerőre is szükség van, az állástalanok alacsony szintje pedig közgazdasági értelemben már a teljes foglalkoztatás megvalósulását jelzi. A dolgozók ma már könnyebben válogatnak a munkahelyek között, így a cégek kénytelenek sok esetben egymásra ígérni, hogy megszerezzék a munkavállalót.
A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda azt mondta, hogy a munkaerőhiány határozza meg a bértárgyalásokat, ennek köszönhetően a cégek jellemzően a szakmunkások, fizikai dolgozók keresetét emelik nagyobb mértékben, míg a szellemi munkakörökben dolgozók kisebb mértékű felzárkóztatásban részesülnek. Nyugat-Magyarországon kisebb mértékű a béremelés, ugyanakkor a nyugati megyékben jóval magasabbak a keresetek, míg felzárkózni látszanak a kelet-magyarországi térségek, ahol a 2018-as bérrendezés idén akár duplája is lehet a nyugaton jellemző emelésnek. A szakemberhiányt a keleti régiókban közfoglalkoztatottak bevonásával is próbálják orvosolni, ám munkájukkal sok cég elégedetlen.
Várható felzárkózási ütem
A KSH januári adatai szerint a családi kedvezménnyel és közmunka nélkül számított átlagkereset 223 ezer forint, ami nagyjából 720 eurónak felel meg. A német adat 2250 euró, így az eltérés még mindig bő háromszoros. A béremelkedés feszített üteme feltehetően fenn is marad addig, amíg a nettó átlagkereset el nem éri a nyugati szint felét, hisz addig nem marad abba a munkaerő elvándorlása, illetve nem kezdődik meg visszatérése.
Ha megvalósul idén is a 12-13 százalék, akkor 800 euró fölé kerül az átlagkereset, amivel elérjük Szlovákia és Horvátország szintjét, és nagyjából egy szinten leszünk Lengyelországgal is. Ha az azt követő két-három évben is sikerülne ezt a feszes ütemet tartani, ami már kérdésesebb, 1000 euró fölé kerülnénk, megközelítve a német és osztrák szint felét.
Az éghajlatváltozás által potenciálisan legsebezhetőbb kis szigetállamokat képviselő csoport most jelentette be, hogy kivonul az azerbajdzsáni COP29 kulcsfontosságú üléséről. 
