Demográfiai okokkal magyarázza a Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentum alapján a Magyar Idők, hogy egyre kevesebb 18 éves fiatalnak van kedve jelentkezni a felsőoktatásba. A középtávú stratégiai tervezetet a kormány még nem tárgyalta meg.
A dokumentum szerint ez a tendencia folytatódni fog a jövőben is, tehát egyre kevesebb magyar diplomás kerül ki majd a munkaerőpiacra. Van olyan korcsoport, ahol azonban nő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, ez pedig a 30-34 évesek csoportja, akik aránya 2015-ben 34,3 százalék volt.
Vidéki romaként esély sincs?
A tervezetből kiemeli a lap, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetben azok vannak, akik az oktatási intézménytől távol eső településen élnek, mivel az utazás és/vagy lakhatási költségek jelentősen megnehezítik a részvételt. Ebből a szempontból a budapesti és a nagyvárosi leendő hallgatók vannak előnyben.
Nagyon rossz a helyzet a felsőfokú végzettséggel rendelkező romák körében, akiknek aránya messze elmarad össznépességhez képest: a felsőfokú végzettségűek aránya a legalább 25 éves korú össznépességre vetítve 12,6 százalék volt 2001-ben, 2009-ben pedig 19 százalék. Romák esetében ugyanez a szám 0,37 százalék, és 0,83.
A nemek arányát tekintve nagy különbségek vannak egyes szakokon: míg alapvetően a nők vannak többségben az egyetemeken és főiskolákon, továbbra is az a jellemző, hogy kevesen vesznek részt műszaki és informatikai képzéseken.
Norvégia és Mexikó is ott van a 16 között. 
