Végleg eldőlt: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága keddi döntésének értelmében minden olyan portál felelősségre vonható és büntethető, amelyen a kommentek sértők lehetnek. Az ügy akkora port kavart, hogy a legnagyobb tartalomszolgáltatók, mint a Google vagy a New York Times együtt kérték a döntés megváltoztatását. Ezzel szerintük a szólásszabadság került veszélybe.
Mi történt?
Az ügy nem újdonság, 2006 óta tart, döntés azonban csak most született, jelentősebb visszhangot pedig 2013-ban is kapott már, amikor egy árnyalataiban hasonló ügy miatt terelődött az internet szabályozására a közfigyelem.
A nemzetközi precedenst azonban nagyon jól összefoglalja az Átlátszó Így írnánk mi blogja: egy észt lap, a Delfi 2006-ban beszámolt arról, hogy egy befagyott tengerre épült utat tönkre tett egy komp, ami miatt megbénult a közlekedés. Az olvasók kommentekben támadták a komptársaság tulaját, Vjatšeslav Leedot. Ő és családja halálos fenyegetéseket kapott, mire Leedo beperelte a lapot, a bíróság pedig 320 eurós bírságot szabott ki.
A Delfi ezek után fordult a strasbourgi bírósághoz, azonban ott a jogorvoslati kérelem után is kitartott döntése mellett az intézmény, amely szerint a lap szólásszabadsághoz jogát nem csorbítja aránytalanul a bírság.
Mit jelent?
Ahogy az Így írnánk mi is megjegyzi, nem kell siratni a szólásszabadságot: rengeteg feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a bíróság ne a lapnak ítéljen igazat egy ilyen ügyben, ám mégis el kell egy kicsit időznünk két dolgon: a kultúrán és a jogalkotáson.
Mire van komment szekció?
Az online kommentelés lehetővé tett egy nagyon fontos dolgot: olvasók felvállalhatják és elmondhatják a véleményüket, "hangot ad a hangtalanoknak", ez nem csak a kommentelés, hanem az internet egyik legüdvözöltebb és legfelszabadítóbb előnye. Arra szolgál, hogy kulturált diskurzus, hasznos vita, ne adj Isten, további értékes tartalommal szolgáljon az olvasók számára egy-egy cikk kapcsán.
Ehelyett mára inkább csak a trollkodás, mások írásos bántalmazásának - amelynek végzetes következményeiről szinte már hetente hallunk - színtere lett. Olyan fórum, amelyet vagy nem szívesen olvas az ember, vagy eleve meg sem teremti a kommentelés lehetőségét.
Ahogy tette ezt például rengeteg médiaóriás: a Bloomberg, a Reuters, a Huffington Post, a Re/Code, a Popular Science vagy a Chicago Sun-Times is amellett döntött, hogy megszünteti a névtelen kommentelés, vagy egyáltalán a kommentelést az oldalaikon.
Meddig jogos a kérés?
Lássuk be, hogy valóban le lehetne húzni a rolót, ha minden kommentért fel lehet jelenteni a lapokat, vagy bármelyik internetes portált. Egyszerűen nincs olyan szinten a technológia, hogy költséghatékonyan lehessen egy oldalt moderálni, az online média legnagyobb része pedig nincs olyan helyzetben, hogy megengedhesse magának az állandó és száz százalékig pontos moderálást - tehát a a sértő kommentek eltüntetését. Így egyelőre se pénz, se eszköz a racionális megoldáshoz.
Kell-e félteni a szólásszabadságot, kell-e félni a cenzúrától?
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mindössze két tagja fogalmazott meg ellenvéleményt a döntéssel szemben: Sajó András, a 17 tagú tanács magyar tagja reméli, hogy ez nem az új média elhallgattatásának kezdete.
Természetesen az észt precedens csak egy szűk esetszámra terjedhet ki, a kommentelés pedig nagyon fontos része a kultúrának, az internetnek, a szólásszabadságnak. Márpedig a média addig fog ehhez ragaszkodni, ameddig csak lehet.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
