Ma van az egyenlő fizetések napja. Ugyanis minden év november 2. jelzi e számítások szerint azt a napot, amikor a nők az adott évben már nem keresnek többet, míg a férfiak december 31-ig kapják a fizetésüket. |
A nők és a férfiak közötti bérszakadék eltéréseket mutat Európán belül. Szlovéniában, Máltában, Lengyelországban, Olaszországban, Luxemburgban és Romániában 10% alatt van, viszont Magyarországon, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Ausztriában és Észtországban 20 százaléknál is nagyobb - írja jelentésében az Európai Bizottság.
Ennyivel keresnek többet a férfiak egyes országokban. |
Miközben a nemek közötti bérszakadék az elmúlt évtizedben általánosságban véve mérséklődött, egyes országokban nemzeti szinten mégis nőtt a különbség (Magyarország, Portugália). A nemek közötti bérszakadék annak ellenére létezik, hogy a nők jobb eredményeket érnek el az iskolában és az egyetemen, mint a férfiak.
Ebben lehagyták a férfiakat
A 2012-es adatok szerint az EU-ban a fiatal nőknek átlagosan 83 százaléka legalább középiskolai végzettséget szerez, míg a férfiaknál ez az arány 77,6%. Az egyetemi végzettséggel rendelkező uniós polgárok 60 százaléka nő.
A nemek közötti bérszakadék miatt a nők kevesebbet keresnek aktív korukban; következésképpen nyugdíjuk is alacsonyabb, így ki vannak téve az időskori szegénység veszélyének. 2012-ben a 65 éves vagy annál idősebb nők 21,7 százalékát fenyegette a szegénység, míg a férfiaknál ez az arány 16,3% volt.
A nők és a férfiak közötti foglalkoztatásbeli különbségek Európában a 20-64 év közötti népesség tekintetében a nők átlagos foglalkoztatási aránya körülbelül 63%, szemben a férfiakra vonatkozó körülbelül 75 százalékos adattal.
Az EU-ban a részmunkaidős munkavállalók között a nők vannak többségben, a nők 34,9 százaléka, a férfiaknak pedig csupán 8,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Ez negatívan befolyásolja a karrierépítési és képzési lehetőségeket, valamint a nyugdíjra és munkanélküli ellátásra való jogosultságot, ami kihat a nők és a férfiak közötti bérszakadékra is.
A gyerekek egyenlő esélyekkel születnek, a fiúk és a lányok oktatási és munkahelyi kilátásai mégis különböznek. Mire felnőnek, ez a kisfiú átlagosan körülbelül 16 százalékkal keres majd többet, mint a kislány. A nők és a férfiak közötti bérszakadék összetett kérdés, amely számos, egymással kölcsönösen összefüggő okra vezethető vissza. Jelenleg is létező problémáról van szó, amely a nemek között fennálló, szélesebb értelemben vett gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségből ered.
Egyes esetekben a nők és a férfiak nem ugyanazt a fizetést kapják, annak ellenére, hogy azonos vagy azonos értékű munkát végeznek.
Ezt okozhatja az úgynevezett „közvetlen diszkrimináció”, amikor a nők egyszerűen kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, mint a férfiak. Vagy lehet az oka egy olyan vállalati politika vagy gyakorlat is, amelynek bár nem célja a diszkrimináció, mégis a férfiak és nők közötti egyenlőtlen bánásmódhoz vezet. Az uniós jog a diszkrimináció mindkét fajtáját tiltja, de azok sajnos mégis előfordulnak egyes munkahelyeken.
A nők és a férfiak gyakran a gazdaság más-más területein és eltérő munkakörökben dolgoznak. Az egészségügyi ágazatban a munkavállalók 80 százaléka nő. A többségében nőket foglalkoztató ágazatokban a bérek alacsonyabbak, mint ott, ahol a férfiak vannak túlsúlyban. Mivel a nőkre hárul a nem fizetett háztartási munka és a gyermeknevelés, jellemző, hogy rövidebb munkaidőben dolgoznak.
Női munka?
A nők képességeit és kompetenciáit gyakran alulértékelik, különösen azokban a szakmákban, ahol a nők vannak többségben. Ez a nők alacsonyabb bérszintjéhez vezet. Az általában férfiak által végzett fizikai munkának például gyakran kedvezőbb a megítélése, mint a jellemzően női munkaköröknek.
Egy szupermarketben például a pénztárosnők kevesebbet keresnek, mint a férfi anyagmozgatók, raktárosok. A nők által dominált néhány munkakörben a bérek alacsonyabbak. A férfiakra ennek ellenkezője érvényes: minél nagyobb arányban töltenek be egy munkakört, annál magasabb az adott munkakör bérezése.
Egy ápolónő például kevesebbet keres, mint egy egészségügyi technikus férfi, miközben képzettségük hasonló szintű. Mindezek eredményeként nemi alapú megkülönböztetés alakulhat ki a bérmegállapításban és a nők által végzett munka értékének megítélésében.
A nők alulreprezentáltak a politikában és a gazdaságban. Európában a tudósok és a mérnökök mindössze egyharmada nő. A nők még a nők által dominált ágazatokban is alulreprezentáltak a magasabb, különösen a vezetői szinteken. 2013-ban a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós vállalatok vezetőtestületeiben csak 17,8% volt a nők aránya, az igazgatótanácsi elnökök között pedig csupán 4,8% volt nő.
A női vezérigazgatók (CEO) aránya még kisebb volt, 2,8%. A nemi szerepek és a hagyományok már igen fiatal kortól kezdve formálják a nők és a férfiak társadalomban betöltött szerepét. A hagyományok és a nemi szerepek befolyásolhatják például a lányok és fiúk pályaválasztási döntéseit. Ezekre a döntésekre kihatnak a hagyományos értékek és a munkarendről alkotott feltételezések.
Ugyanazért a munkáért ugyanannyi pénzt
Ha egy szervezetben az azonos értékű munkáért minden munkavállaló azonos bért kap, a munkaadó nyugodt lehet afelől, hogy nem érkezik panasz a diszkriminációra és a tisztességtelen munkaügyi gyakorlatra vonatkozóan. Ez a panaszok kezeléséhez szükséges idő és pénz megtakarítását jelenti, és a jogviták is megelőzhetőek.
A pénzügyi és gazdasági válság során emelkedett a nők részvétele a gazdaságban és a család költségvetéséhez való hozzájárulásban. Ezért fontos napirenden tartani a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a férfiak közötti bérszakadék áthidalásának kérdését, hiszen ezek hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez, a versenyképesség fokozásához és a gazdasági újjáéledéshez.