17 éve nem tanultak ennyire kevesen
A fejlett nyugat-európai országok között 35 százalék körüli a főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők aránya. A tagállamok rangsorában a mi 23 százalékos diplomás arányunkkal az utolsó harmadba kerültünk - írja a Világgazdaság.
Viszont pozitívum, hogy a volt szocialista országok között az élen járunk. A rendszerváltást követően sikerült a 100 ezerről 400 ezer fölé emelni a felsőoktatásban hallgatókat, ám mára egyre kevesebben tudnak bekerülni az egyetemekre. Jelenleg kevesebb, mint 300 ezer hallgatónk van, és ha ez a tendencia nem áll meg, még hátrább kerülünk a listán.
Hogy jutottunk idáig?
A lap szerint nagy szerepet játszott a képzések fizetőssé tétele, így sokan már ha fizetnek a tanulásért, inkább külföldön teszik ezt. Viszont így kevés a valószínűsége, hogy a külföldön megszerzett tudást majd itthon kamatoztatják. A problémák azonban nem a felsőfokú képzésnél kezdődnek, hanem már a középiskolában. A korai iskolaelhagyók aránya 2008 és 2014 között több mint 2,5 százalékkal nőtt két további romániai és egy lengyel régió mellett Észak-Magyarországon.
Az állam is jóval kevesebbet költ már az oktatásra, illetve nem arra, amire kell. Míg tőlünk nyugatra a projektalapú oktatásról és az informatika szerepéről folynak viták, nálunk az erkölcstan és a labdarúgás oktatása vált a közbeszéd tárgyává az elmúlt években - írja a lap.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
