A cégek kétharmada tart fenn kapcsolatot magyar felsőoktatási intézménnyel, további 4 százaléka pedig hazai és nemzetközi felsőoktatási intézménnyel egyaránt. Mindez azt jelenti, hogy vállalkozások egyharmadának egyáltalán nincs kapcsolata felsőoktatási intézményekkel - derült ki a Studiorum Consulting Kft. által készített Vállalatok a hazai felsőoktatásért című kutatásából, mely során két szakaszban összesen 191 cég, és a 70 megkeresett felsőoktatási intézményből mindössze 19 töltött ki kérdőívet.
A leginkább felsőoktatás barát vállalkozás a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., amelyet kevéssel lemaradva az Audi Hungaria Motor Kft., és harmadikként a BKV Zrt. követ. A negyedik helyen mindössze három ponttal lemaradva a Robert Bosch Kft., az ötödiken pedig a Magyar Suzuki Zrt. áll. Ebben a rangsorban nem szerepel a cégméret, ami nagyban befolyásolja az egyes cégek feltételeit, kapacitását a kapcsolattartásra.
Minél nagyobb egy cég, annál több oktatási intézménnyel van kapcsolata
A magyar gazdasági szervezetek létszám kategóriától függően eltérő mértékben tartanak fenn kapcsolatot felsőoktatási intézményekkel, minél nagyobb egy cég, vállalat, annál valószínűbb, hogy rendelkezik felsőoktatási intézményhez köthető kapcsolattal.
A legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztató, kisebb vállalkozásoknak kevesebb, mint egyötöde áll összeköttetésben felsőoktatási intézménnyel, míg a kifejezetten nagy vállalkozásoknál, azaz az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél éppen fordított a helyzet: csak elvétve fordul elő olyan cég, amelynek nincs kapcsolata valamely magyarországi vagy külföldi székhelyű főiskolával, egyetemmel.
Ezzel áll összefüggésben az is, hogy a kérdőívre válaszoló, minden nyilvánosan működő részvénytársaságnak (Nyrt) van felsőoktatási partnere, míg a Kft.-k több mint 40 százalékának semmiféle kapcsolata sincs a felsőoktatási szférával.
A kérdőívet kitöltő, legfeljebb 50 főt foglalkoztatót vállalkozások közül a legtöbb, szám szerint 5 felsőoktatási intézménnyel a Bringóhintó Kkt. áll kapcsolatban. Az 50–250 fős vállalkozások sorrendjét a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. vezeti (5-nél több intézmény), a második helyen a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Zrt. áll.
A 250–500 fős vállalkozások közül a legtöbb, 6 vagy annál is több felsőoktatási kapcsolattal – névsor szerint – a Béres Gyógyszergyár Zrt., a Bunge Növényolajipari Zrt., a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., az Evopro Informatikai és Automatizálási Kft. rendelkezik. Végül a legnagyobb cégek sorrendjét nehéz megállapítani, mert 12-nek is 6 vagy annál több oktatási intézménnyel van kapcsolata.
Műszaki- és gazdaságtudományi képzések a legkapósabbak
A vizsgált vállalkozások a műszaki tudományok iránt érdeklődnek leginkább. A műszaki tudományokhoz képest a második leggyakoribb említés a gazdaságtudományok, azonban csak fele annyian említették a gazdasági képzést, mint potenciális érdeklődési területet. További kiemelt terület az agrártudományok és informatikai tudományok. A többi tudományterületnek további erőfeszítésekre volna szüksége ahhoz, hogy jobban kapcsolódjanak a gazdasági szereplőkhöz.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, mint együttműködő partnert 68 cégnél említették, vagyis minden második vállalat a BME-vel tart kapcsolatot. A sorrendben a második legnépszerűbb intézmény a Budapesti Corvinus Egyetem, 29 cég említette. A harmadik Budapesti Gazdasági Főiskola, amelyet kis lemaradással az Óbudai Egyetem, és a Miskolci Egyetem követ, nem sokkal maradnak le a Széchenyi István Egyetem, a Debreceni Egyetem, Szent István Egyetem.
Az egyetemek nem erőltetik a kapcsolatot, pedig a cégek ezt várnák
A felsőoktatási intézmények által kitöltött 19 kérdőívből mindössze 5 olyan volt, amelyben egy adott intézmény jelezte, hogy rendelkezik az intézmény gazdasági szereplőkkel való kapcsolat gondozására létrehozott, esetleg megbízott szervezeti egységgel. Ezek az intézmények a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapesti Kommunikációs Főiskola, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Szent István Egyetem és Budapesti Corvinus Egyetem.
A kérdőívre válaszolt gazdasági szereplők közel egyharmadának nincs sem intézményesített, sem informális kapcsolata főiskolákkal vagy egyetemekkel. A felsőoktatási intézmények számára kevésbé biztató hír, hogy túlnyomó többségük nem is tervezi ilyen jellegű kontaktus kiépítését.
A válaszok alapján feltételezhető, hogy a gazdasági szereplők alapvetően preferálják, hogy őket keressék meg, azaz a felsőoktatási intézmény kezdeményezzen, ami talán azzal magyarázható, hogy egy összetett felsőoktatási intézmény nehezebben átlátható egy cég számára, sokszor nem egyértelmű, hogy az őket érdeklő problémákra hol tudnak megfelelő válaszokat kapni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 571,93 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 76 478,67 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön. 
