A cégek kétharmada tart fenn kapcsolatot magyar felsőoktatási intézménnyel, további 4 százaléka pedig hazai és nemzetközi felsőoktatási intézménnyel egyaránt. Mindez azt jelenti, hogy vállalkozások egyharmadának egyáltalán nincs kapcsolata felsőoktatási intézményekkel - derült ki a Studiorum Consulting Kft. által készített Vállalatok a hazai felsőoktatásért című kutatásából, mely során két szakaszban összesen 191 cég, és a 70 megkeresett felsőoktatási intézményből mindössze 19 töltött ki kérdőívet.
A leginkább felsőoktatás barát vállalkozás a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., amelyet kevéssel lemaradva az Audi Hungaria Motor Kft., és harmadikként a BKV Zrt. követ. A negyedik helyen mindössze három ponttal lemaradva a Robert Bosch Kft., az ötödiken pedig a Magyar Suzuki Zrt. áll. Ebben a rangsorban nem szerepel a cégméret, ami nagyban befolyásolja az egyes cégek feltételeit, kapacitását a kapcsolattartásra.
Minél nagyobb egy cég, annál több oktatási intézménnyel van kapcsolata
A magyar gazdasági szervezetek létszám kategóriától függően eltérő mértékben tartanak fenn kapcsolatot felsőoktatási intézményekkel, minél nagyobb egy cég, vállalat, annál valószínűbb, hogy rendelkezik felsőoktatási intézményhez köthető kapcsolattal.
A legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztató, kisebb vállalkozásoknak kevesebb, mint egyötöde áll összeköttetésben felsőoktatási intézménnyel, míg a kifejezetten nagy vállalkozásoknál, azaz az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél éppen fordított a helyzet: csak elvétve fordul elő olyan cég, amelynek nincs kapcsolata valamely magyarországi vagy külföldi székhelyű főiskolával, egyetemmel.
Ezzel áll összefüggésben az is, hogy a kérdőívre válaszoló, minden nyilvánosan működő részvénytársaságnak (Nyrt) van felsőoktatási partnere, míg a Kft.-k több mint 40 százalékának semmiféle kapcsolata sincs a felsőoktatási szférával.
A kérdőívet kitöltő, legfeljebb 50 főt foglalkoztatót vállalkozások közül a legtöbb, szám szerint 5 felsőoktatási intézménnyel a Bringóhintó Kkt. áll kapcsolatban. Az 50–250 fős vállalkozások sorrendjét a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. vezeti (5-nél több intézmény), a második helyen a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Zrt. áll.
A 250–500 fős vállalkozások közül a legtöbb, 6 vagy annál is több felsőoktatási kapcsolattal – névsor szerint – a Béres Gyógyszergyár Zrt., a Bunge Növényolajipari Zrt., a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., az Evopro Informatikai és Automatizálási Kft. rendelkezik. Végül a legnagyobb cégek sorrendjét nehéz megállapítani, mert 12-nek is 6 vagy annál több oktatási intézménnyel van kapcsolata.
Műszaki- és gazdaságtudományi képzések a legkapósabbak
A vizsgált vállalkozások a műszaki tudományok iránt érdeklődnek leginkább. A műszaki tudományokhoz képest a második leggyakoribb említés a gazdaságtudományok, azonban csak fele annyian említették a gazdasági képzést, mint potenciális érdeklődési területet. További kiemelt terület az agrártudományok és informatikai tudományok. A többi tudományterületnek további erőfeszítésekre volna szüksége ahhoz, hogy jobban kapcsolódjanak a gazdasági szereplőkhöz.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, mint együttműködő partnert 68 cégnél említették, vagyis minden második vállalat a BME-vel tart kapcsolatot. A sorrendben a második legnépszerűbb intézmény a Budapesti Corvinus Egyetem, 29 cég említette. A harmadik Budapesti Gazdasági Főiskola, amelyet kis lemaradással az Óbudai Egyetem, és a Miskolci Egyetem követ, nem sokkal maradnak le a Széchenyi István Egyetem, a Debreceni Egyetem, Szent István Egyetem.
Az egyetemek nem erőltetik a kapcsolatot, pedig a cégek ezt várnák
A felsőoktatási intézmények által kitöltött 19 kérdőívből mindössze 5 olyan volt, amelyben egy adott intézmény jelezte, hogy rendelkezik az intézmény gazdasági szereplőkkel való kapcsolat gondozására létrehozott, esetleg megbízott szervezeti egységgel. Ezek az intézmények a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapesti Kommunikációs Főiskola, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Szent István Egyetem és Budapesti Corvinus Egyetem.
A kérdőívre válaszolt gazdasági szereplők közel egyharmadának nincs sem intézményesített, sem informális kapcsolata főiskolákkal vagy egyetemekkel. A felsőoktatási intézmények számára kevésbé biztató hír, hogy túlnyomó többségük nem is tervezi ilyen jellegű kontaktus kiépítését.
A válaszok alapján feltételezhető, hogy a gazdasági szereplők alapvetően preferálják, hogy őket keressék meg, azaz a felsőoktatási intézmény kezdeményezzen, ami talán azzal magyarázható, hogy egy összetett felsőoktatási intézmény nehezebben átlátható egy cég számára, sokszor nem egyértelmű, hogy az őket érdeklő problémákra hol tudnak megfelelő válaszokat kapni.
Az orosz elnök nem fog megállni? 
