Minek a letelepedési államkötvény, ha lehet kft-t is alapítani?

Magyarországon most vezetik be a letelepedési célú államkötvényt, amelynek az a lényege, hogy 250 ezer euró parkoltatásával öt éven keresztül letelepedési engedélyt kaphat valaki, aki az EU-n kívülről érkezett. (Az EU polgárainak ez alanyi joga.)Költségekkel együtt ez mintegy 290 ezer euróra megy fel. A fejlett Nyugaton elsősorban működőtőke-beruházásokhoz kötötték a hosszabb időtávú üzleti célú letelepedést, amint cikkünk első részében láttuk.

A románok sok munkahelyet akarnak

A második körben további európai országokban néztünk körül, köztünk térségünkben, Magyarországgal összehasonlítható országokban is. Ha van pénzed, van miből megélned, jöhetsz – sok helyütt ez a mottó. Másutt elég egy egyszeri nagyobb összeget kicsengetni.

Romániában vállalkozás-központú a szabályozás, legalább 150 ezer eurót kell befektetni egy ottani részvénytársaságba, vagy 100 ezer eurót egy korlátolt felelősségű társaságba. A másik megoldás, hogy rt-nél 15, kft-nél 10 munkahelyet hozzon létre az illető. Arra azonban vigyáznak, hogy ugyanazt a munkavállalót nehogy két külföldi is beleszámíttassa.

Irány a hómezők

Svédországban legalább egy vállalkozás 50 százalékának birtoklása esetén lehet üzleti vízumot kapni, és előírás az is, hogy a vállalkozás megfelelően jövedelmező legyen. Ezt nem részletezik pontosan, de előírják, hogy az első két év megélhetési költségeire legyen a vállalkozónak legalább 200 ezer, házastársának 100, gyermekeinek 50-50 ezer svéd koronája. (Nagyjából 22 700, 11 700 és 5700 euró.) Elvárás még a svéd vagy angol nyelv ismerete is, és megfelelő szakmai előélet az adott üzletágban.

Svájcban elég, ha sok adót fizetsz

Kicsit pénzmosás-szagú a svájci szabályozás, ahol elég, ha – kantontól függően – évente megfelelő összegű, 150-200 ezer franknyi adót befizet a külföldi, és vehet ingatlant, valamint nem kérdezik, más országokban mennyit adóztál. Legalábbis az egyik, erre szakosodott ügyvédi iroda honlapja szerint.  A másik verzió, hogy félmillió frankot fektet valaki működőtőke-beruházásba, ilyenkor azonban nem lehet szó ingatlanról vagy állampapírról.

Ezerféle igazolás kell

A csehországi üzleti vízum kiadásának bürokratikus szabályai inkább emlékeztetnek egyes magyar hivatalok előírásaira: be kell mutatni az illető cégének cégbírósági kivonatát, igazolni kell, hogy sem neki, sem a cégének nincsen adótartozása, társadalombiztosítási hátraléka és van lakása. Ezen kívül igazolni kell, hogy az üzletember és családja megélhetése biztosított. Számszerű adatot erről csak nem hivatalos forrásokban találtunk, ott évi 101 ezer koronára (mintegy 1,15 millió forintra) tették a minimális megélhetési költségeket. Hasonlóan sokféle igazolást egyébként másutt is megkövetelnek, nem csak a csehek sajátja.

Egyes országokban a jelek szerint eddig még nem vezettek be üzleti-letelepedési célú vízumtípust, ami olyan szempontból érthető is, hogy sok ország inkább a kivándorlás, mint a bevándorlás alanya. Eleddig ilyen volt Magyarország is, de ezt vettük észre Lengyelországnál is. Itt rövidebb időtartamú, bár hosszabbítható üzleti célú vízumot az EU-n kívülről olyan általános feltételekkel lehet kapni, mint a meghívó cég vagy magánszemély meghívólevele, a létfenntartás költségeinek igazolása, szállásfoglalás, egészségbiztosítás. Ezek nem sokban különböznek attól, mint amikor egy dél-amerikai állampolgár jön Magyarországra rokonlátogatóba.

Bulgária: Fizessél, oszt jól van

Az EU-n belül a kiadott vízumok java része schengeni vízum, azaz az illető szabadon utazhat a schengeni régión belül (hiszen határellenőrzés sincs). Ezért elvileg senki sem akadályozza meg a magyar letelepedési vízumot szerzőket abban sem, hogy Magyarország helyett inkább fejlettebb, vonzóbb országokban nyissanak jövedelmező üzletet.

---- Kft-alapítás adókártyával és albérlettel ----A bolgár szabályozás a legőszintébb, itt gyakorlatilag fix azonnali összegért, 180 ezer euróért lehet öt év tartózkodási engedélyt kapni, ami után lehet majd állampolgárságért is folyamodni. A pénz ugyan elvileg egy bankszámlára kerül letétbe, de nem jár vissza. Ezen kívül további vagyont is ki kell mutatni, egymillió eurót, feltehetően a megélhetés igazolására.

Az EU egyik legszegényebb országának modellje hasonlít a legjobban a magyarhoz, a másik verzióban ugyanis egymillió bolgár leva (511 ezer euró) letétele mellett lehet engedélyt kapni a letelepedésre, amely öt év után visszajár ugyan, de kamatok nélkül. Úgy tűnik, hosszú távon ez sem olcsóbb megoldás, mert hat százalékos kamattal ezen összegre 170 ezer euró lehet a kamatveszteség öt év alatt. Nagyjából ezt kell kifizetni készpénzben az első megoldásnál is.

Az európai uniós letelepedés lehetőségét azonban minden jel szerint a lettek árulják a legolcsóbban: már 50 ezer lat, azaz mintegy 71 ezer euró ellenében kaphat valaki letelepedési engedélyt. Ezt valamely vidéki ingatlan megvásárlására kell fordítani. Ha a nagyobb városokban akar valaki ingatlant venni, akkor már 100 ezer eurót kell kiperkálnia – de az ingatlan legalább megmarad, nem úgy, mint a bolgár tőke- vagy kamatvesztéses verzióban.

A lettek igazán minden igénynek igyekeznek megfelelni, mert ezen kívül árulnak letelepedést állampapírért és cégalapításért cserébe is. A 2011-ben bevezetett szabályozást egyébként sok támadás érte még országon belül is, a helyi hazafiak az ország kiárusításától, az ingatlanárak elszállásától és orosz „üzletemberek” inváziójától tartanak.

Kft-alapítás adókártyával és albérlettel

Van olyan nemzetközi közvetítőiroda, ahol már a magyar „üzleti” letelepedési engedélyek feltételei is megjelentek. Másutt ugyanakkor azt ígérik, hogy elintézik valakinek a magyarországi tartózkodást egy 500 ezer forintos törzstőkéjű kft segítségével. A vállalkozás csomagban árulja a magyarországi cégalapításos letelepedést, és nem foglalkozik olyanokkal, akiknek nincs a zsebükben biztonsági okokból legalább 30 ezer euró. Ez körülbelül a tizede a hivatalos letelepedési államkötvény 290 ezer eurós költségének. A kft-csomagban azonban minden benne van, a tb-kártya kikérésétől egy fél éves lakásbérletig, sőt annak kéthavi kauciójáig.

Persze a különböző országok megoldásainak lenne még egy jelentős szempontja, amit figyelembe kéne venni, ha összehasonlításokat teszünk: jogosult-e az illető bármilyen egészségügyi, szociális ellátásra, esetleges segélyre, vagy magának kell mindent fedeznie? A hazai letelepedési kötvény kritikája során többször elhangzott, hogy nálunk igénybe vehető a hazai ellátórendszer, ezért végső soron talán meg sem éri az államnak.

Több más országnál viszont egyértelműen kinyilvánítják, hogy az illetőnek a megélhetési költségeiről, egészségbiztosításáról is igazolást kell bemutatnia. Az egyik helyen a biztosításnak még a koporsóra is ki kellett terjednie, amiben halála esetén hazaszállítják az illetőt. Kérdéses lehet a pénzek eredete is, ha nem akarunk adócsaló- vagy maffiózó-paradicsomot létrehozni.