A KSH munkaerőpiacról közölt legfrissebb adatai szerint Magyarországon igen nehéz helyzetben vannak a pályakezdők, főleg az alacsony képzettségűek és a diplomások. A problémát már a nemzetgazdasági tárcánál is észlelték. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tegnap egy rádióműsorban beszélt arról, hogy a helyzet javítása érdekében csökkenthetik a pályakezdőknek fizetendő minimálbért.
|
| Czomba: hiányoznak a jól fizető álláshelyek |
"A különbségtétel indokolt"
Czomba szerint a pályakezdők csak egy bizonyos ledolgozott idő után kaphatnák meg a teljes minimálbért, erre más uniós tagállamokban is van példa. A gyakorlatban ez például úgy nézne ki, hogy egy frissen munkába álló fiatal csak a minimálbér 80%-át kapja, ami évente növekedne 5-5 százalékponttal, így 4 év után már a 100%-ot kapnák meg. A különbségtétel az államtitkár szerint azért is reális, mert egy pályakezdőtől nem várható el ugyanaz a szakértelem, munka, mint attól, aki már évtizedek óta a pályán van. Ezzel a módszerrel ráadásul csökkenthető lenne a faitalok bérköltsége, ami a foglalkoztatókat arra ösztönözné, hogy pályakezdőket is alkalmazzanak.
Az államtitkár egy ilyen rendszer bevezetését elképzelhetőnek tartja, és a júliustól életbe lépő új Munka Törvénykönyvében van is arra lehetőség, hogy a kormány utólag elfogadjon egy ilyen szabályt. Erről egyelőre nincs szó, Czomba szerint 2013-tól engedhetnének a pályakezdők minimálbéréből.
Hogyan állítják meg a fiatalokat az országhatárnál?
| Újabb 5190 honfitársunk igényelt társadalombiztosítási számot a tavalyi negyedik negyedévben Nagy-Britanniában, ami az eddig második legmagasabb három havi adat tíz év alatt. Tavaly 26 százalékkal nőtt és minden eddigi rekordot megdöntött a magyarok száma. Orbán Viktor szerint már csak 5-10 év, és jó hely lesz Magyarország. Részletek >>> |
Az államtitkár ugyanakkor azt tudja, hogy mindez nem feltétlenül lesz elegendő ahhoz, hogy a külföldre vágyó fiatalokat itthon tartsák. Ez ugyanis nehéz, ha nem állnak rendelkezésre jól fizető munkahelyek - mondta, de nyomban hozzá is tette, hogy a stabilitási időszak lezárultával, ha beindul a növekedés, elérhető lesz, hogy egyetlen fiatal, se idősebb, ne vágyódjon el az országból.
A KSH fent említett statisztikája szerint a foglalkoztatottság 52 ezerrel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta szinten maradt. Elemzők egyöntetű véleménye szerint ez a szezonális hatások és főleg a közmunkaprogramok miatt alakult így. Az államtitkár ezzel nem ért egyet, mint mondta, a közfoglalkoztatottak száma megegyezik a 2010-es számmal, így véleménye szerint a növekedés a versenyszférának köszönhető.
Az államtitkár szerint soha nem a munkanélküliségi rátával van a baj, hanem inkább a foglalkoztatottság szintjével, mert az Magyarországon nagyon alacsony, mindössze 56,5%, miközben például Svédországban ez a mutató 72% (8,5% munkanélküliségi ráta mellett).
Nagyon sokba kerül a katonai művelet.
