Az elemzők az év végéig nem számítanak a munkanélküliség javulására, és előrejelzésük szerint jövőre is kétszámjegyű lehet a mutató, ugyanakkor biztató jelnek értékelik az aktivitási ráta emelkedését.
A KSH hétfőn közölt adatai szerint ez év augusztus-októberben, 40 ezerrel (1,0 százalékkal) többen dolgoztak Magyarországon mint az előző év azonos időszakában, így a foglalkoztatottak száma 3 millió 863 ezer volt.
A munkanélküliek száma az egy évvel korábbival lényegében megegyezett, 468 ezer fő volt, amely 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett a 15-74 évesek körében.
| Folytatódott a foglalkoztatottak számának dinamikus emelkedése a 2011. augusztus-októberi időszakban is. A 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma az előző időszakihoz képest gyorsuló ütemben nőtt (1,04 %). A foglalkoztatottak száma e korcsoportban 40 ezer fővel emelkedett, az egy évvel ezelőtti 3 millió 823 ezerről 3 millió 863 ezer főre, így a foglalkoztatási ráta 50,35 százalékra nőtt. A 15-64 évesek körében a foglalkoztatottak száma az egy évvel ezelőtti 3 millió 792 ezerről 3 millió 828 ezerre, 36 ezer fővel bővült, 56,6 százalékra emelve a foglalkoztatási rátát. Ezzel csaknem hároméves csúcspontra kerül a foglalkoztatottsági ráta e korcsoportban - emeli ki a KSH adataiból a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikája alapján 15 hónapja emelkedik a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 15-74 korcsoportban 1%-ot meghaladó mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma éves összehasonlításban, így a 15-74 év közöttiek esetében a foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakában mért 49,8%-ról 50,3%-ra emelkedett. A 15-64 évesek körében közel 1%-kal emelkedett a foglalkoztatottak száma éves összehasonlításban. A foglalkoztatás nemek szerinti alakulását tekintve, a férfiak foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékponttal, 62,1 százalékra nőtt, míg a nők rátája az eddigi stagnálás után 0,2%-os növekedést mutat (51,2%). A férfiak foglalkoztatási aránya továbbra is jó, az úgynevezett legjobb foglalkoztatási korúak esetében (25-54) kiemelkedően magas, 80,5%-os a ráta értéke, a nők ebben a korcsoportban szintén jó teljesítményt nyújtanak, 67,4%-os foglalkoztatási rátájukkal. A 15–64 éves férfi népességből 2 millió 67 ezren voltak foglalkoztatottak, 33 ezerrel többen, mint 2010 azonos időszakában, míg a nők esetében 3 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, így jelenleg 1 millió 761 ezer fő a hivatalos statisztika. Folytatódott a gazdaságilag aktívak számának növekedése is. A 15-64 évesek körében 2010. augusztus-októberéhez képest 38 ezerrel többen jelentek meg a munkaerőpiacon, így az aktivitási ráta 62,9 százalékról 63,5 százalékra emelkedett - írja az NGM közleménye. |
Legalább aktívabbak vagyunk
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a munkanélküliségi ráta éves szintű mérséklődése mögött az aktivitási ráta növekedése áll, ami önmagában kedvező is, feltehetően a megszigorított nyugdíjba vonulási feltételeket tükrözi, de szerepe lehetett a frissen végzettek megjelenésének is. Hozzátette: a munkanélküliségi ráta 10,8 százalékra emelkedett augusztus-október között a július-szeptemberi 10,7 százalékról, azonban kissé mérséklődött az egy évvel korábbi 10,9 százalékról.
Kifejtette: a foglalkoztatottak száma a vártnál gyorsabban, 7,5 ezer fővel emelkedett augusztus-októberben a július-szeptemberi átlaghoz képest, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig közel 40 ezerrel nőtt, ami feltehetően nagyobb részt a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető. Megjegyezte, hogy a munkanélküliek száma ugyanakkor 6 ezerrel nőtt az előző három havi periódushoz képest, és 2,4 ezerrel nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.
| Amióta a gazdasági tárca bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd az IMF-fel, a miniszter minden fórumon a kormányzat pozitív teljesítményét hangsúlyozta. Egy előadásában Matolcsy György a munkanélküliségről azt mondta, az már "egyszámjegyű" mutató, ezt megismételte egy később írt cikkében is. A tárcavezető ezzel az OECD szeptember havi összesítésére célzott, mely szerint a szövetség tagállamai közül Magyarországon gyarapodott a leggyorsabban a munkahelyek száma szeptemberben, mely hónapban a munkanélküliségi ráta 9,9% volt. A KSH adatai azonban azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta nem esett 10% alá, és nem valószínű, hogy 2012-ben e szint alá megy. |
Magasabb lehet a munkanélküliség
Suppan Gergely úgy véli, hogy a lassuló gazdasági növekedés miatt a foglalkoztatás növekedése a korábban vártnál lassabb lehet, míg a munkanélküliség kissé magasabb lehet a következő időszakban.
A TakarékBank előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta szezonális hatások miatt az év végére 11,2 százalékra emelkedhet. Idén éves átlagban 11 százalékos, jövőre 10,7 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak a bank szakértői.
A nagyibb baj az, hogy sokáig vagyunk munkanélküliek
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint nem volt meglepő, hogy a munkanélküliségi mutató felkúszott 10,8 százalékra, javulás ugyanis nem volt várható. Hozzátette: annak ellenére sem volt csökkenés, hogy a szezonális hatások ebben az időszakban inkább támogatóak szoktak lenni.
Biztatónak tartja ugyanakkor, hogy a foglalkoztatottak száma tovább tudott emelkedni, bár még így sem érte el a válság előtti szintet. Megjegyezte, hogy a munkanélküliként átlagosan eltöltött idő jelentős, ami jelzi, hogy a munkahelyszerzés még mindig nagyon komoly próbatételt jelent.
Az elemző szerint pozitív jel, hogy a gazdaságilag aktívak száma feljebb kúszik, ez annak tudható be, hogy egyre több a munkaerőpiacra újonnan belépő, és kisebb részben a várt nyugdíjazási szigorítással is összefügg.
Barta György az idén nem számít jelentős változásra, az év végére is a mostanival megegyező, 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jósol. Jövőre szintén nem vár érezhető javulást.
A közmunkaprogram javíthat a számokon - a minimálbér-emelés nem
Ha lesz is javulás, az valószínűleg a közmunka programoknak köszönhető majd, organikus, a magánszektorból induló javulás nem várható, és a munkanélküliségi ráta 2012-ben is egész évben kétszámjegyű maradhat - fejtette ki. Véleménye szerint növelik a munkanélküliek számát az állami szférában várható leépítések, továbbá a korábban nyugdíjazottak közül pár embert sikerül majd ugyan visszavezetni a munkaerőpiacra, de az ő alkalmazhatóságuk gyenge, ezért valószínűleg ők is munkanélküliek lesznek.
Kiemelte, hogy a tervezett minimálbér emelés egyértelműen káros lesz a munkahelyekre nézve, legális munkahelyek megszűnéséhez vezet és a gazdaság feketedését-szürkülését okozza majd.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
