|
| Nem ma kezdték: ez a fotó 2009-ben készült egy hevesi struccfarmon. MTI Fotó: H. Szabó Sándor |
Egyre több önkormányzat tenyészt struccot Magyarországon - írja a Magyar Hírlap. A lap hajdúsági példákat hoz, két településen is a közmunkaprogram támogatásából lett forrás a strucctenyésztésre.
Monostorpályiban például tavaly nyáron vettek struccokat a Start munkaprogram révén, a karám létrehozásával és a takarmánnyal együtt mintegy 15 millió forint támogatást kaptak. Juhász Péter, a település jegyzője azt mondta, a tenyésztést folytatják, mert ez munkalehetőséget is jelent a közmunkásoknak.
Mire jó a strucc?
Csaknem húsz éve foglalkoznak Magyarországon strucctenyésztéssel. A Szegedi Tudományegyetem mezőgazdasági karának adjunktusa, Benk Ákos a Magyar Hírlapnak elmondta: akkoriban nem kevesen azért vágtak bele a tenyésztésbe, mert az állat igénytelen, lucernát, szemes takarmányt is eszik, bírja a hideg telet is. A száz-száztíz kilós strucc húsa értékesíthető (legértékesebb része a harminc kiló körüli comb), tojása huszonöt tyúktojásnak felel meg, bőre pedig vetekszik a krokodil bőrével, tartóssága miatt drága cipőket és táskákat készítenek belőle.
Az utóbbi öt-hat évben megduplázódott a strucchús iránti kereslet Nyugat-Európában.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
