A gazdasági növekedés beindulása fokozatosan gyűrűzik be a munkaerőpiac folyamataiba. A gazdasági növekedésben beállt fordulat már a tavalyi év elején megkezdődött, azonban az alkalmazásban állók létszámának bűvölése inkább csak a harmadik negyedévtől indult be vállalkozói szférában - közölte a Privátbankárral Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője.
A 2012-es recessziós gazdaság konszolidációja a munkaerő-piacon csak a tavalyi év második felében kezdődött meg. A munkakereslet felfutása általában lassan követi a kibocsátás megugrását, ennek az elnyújtott és mérsékelt reakciónak lehetünk jelenleg tanúi - közölte a szakértő.
A kérdőíves felmérésekben valamennyi ágazat a foglalkoztatás emelkedését jelzi előre, vagyis ennek a lassú fordulatnak további folytatódására számítanak az ING-nél. A nemzetgazdasági szintű statisztikákat továbbra is érdemben torzítja a közfoglalkoztatottság szintje és időbeli lefutása: novemberben csaknem 180 ezer főt regisztráltak a programban alkalmazottként. A növekmény jelentős, akár havi alapon vizsgálják (2013 októberhez képest közel 50 ezer fős plusz), akár az előző év azonos időszakához hasonlítják a program volumenét (több, mint 75 ezer fős bővülés az előző novemberhez képest).
A rendszeres béreket tekintve a várakozások egyelőre óvatosan növelik a munkaköltségüket (4,6%), míg a költségvetési intézményekben jelentős a növekedés (6,8%), elsősorban a tanári életpálya-modell bevezetése miatt. A nettó bérek emelkedése meghaladja a bruttó bérek dinamikáját a tavalyi SZJA-változások révén, így a reálbérek nemzetgazdasági szinten közel 7, míg a versenyszférában 6,2 százalékkal emelkedtek.
Laza a munkaerőpiac
A szakértő szerint a kérdés, hogy elbír-e ekkora reálbér-kiáramlást a gazdasági növekedés a 2014-es évben anélkül, hogy az infláció ismét fel ne pörögjön. A gazdasági növekedés megközelítheti a 2 százalékot idén, azonban a termelékenység ennél nagyobb mértékben is nőhet. Ez azzal magyarázható, hogy a válság, vagy recesszió alatt a vállalatokra jellemző a munkaerő-tartalékolás, azaz az alkalmazottak teljesítményét nem száz százalékosan használják ki a vállalkozások. Ez a munkatermelékenység csökkenését eredményezi, míg jó konjunktúra esetén az egy munkásra eső termelés emelkedhet a túlórák, illetve a „magasabb fordulatszám” miatt.
A versenyszféra jelenlegi, 4,6 százalékos bruttó rendszeres bérindexe - Balatoni András szerint - összeegyeztethető az inflációs céllal, illetve a hazai növekedési környezettel. Ennek megfelelően az adat támogatja a jegybank laza monetáris politikáját, illetve az irányadó ráta csökkenését. Ezt támasztja alá az is, hogy a magánszféra munkakereslete csak lassan konszolidálódik: a szezonálisan kiigazított alkalmazottak száma a 2011-es átlagtól továbbra is 1,3 százalékkal elmarad. A munkaerőpiac ennek megfelelően továbbra is laza, ami a bérek visszafogott bővülését vonja maga után. A jelentős kapacitás pufferek miatt bérinflációra egyelőre nem számítunk.
1800 százalékos növekedés itt, soha nem látott rekord ott. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
