Nem akadoznak a kifizetések, az ATM-ben is van pénz
Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete (ÉÖDSZ) állításaival, illetve a sajtóban egyes helyeken megjelent állításokkal szemben folyamatosan biztosított a posták készpénzellátása, így sem az utalványok kifizetésében, sem a posták készpénzellátásában nincs fennakadás - írja közleményében a Posta és a JNT Security. A korábbi eljáráshoz képest csupán annyi változás lehet helyenként a fővárosban és Pest megyében, hogy adott napon belül későbbi időpontban történik meg az utalványok háznál történő kifizetése.
A JNT a többi szerződött partnere kiszolgálását is teljesíti, az ATM-ek készpénzzel történő feltöltésében sincs fennakadás a sztrájk miatt.
A közlemény szerint érthetetlen az ÉÖDSZ azon állítása, hogy a munkáltató nem kezdeményezett egyeztetést, hiszen 2015. március 26-án az ÉÖDSZ szakította meg egyoldalúan a bértárgyalásokat, így azok újrakezdését is az ÉÖDSZ-nek kell kezdeményeznie. A JNT bármely pillanatban kész tovább folytatni a bértárgyalásokat, amennyiben az ÉÖDSZ befejezi a sztrájkot és visszaül a tárgyalóasztalhoz.
Jól keresnek - nem kellene szrájkolniuk
A JNT álláspontja szerint a sztrájk nem indokolt, hiszen az elmúlt másfél évben csaknem 10 százalékos alapbéremelésben részesültek a JNT-nél dolgozó pénz- és értékszállítók. A JNT 2015. április 17-én, 2015. január 1-ig visszamenőleg az értékszállítók esetében átlagosan 2,2 %-os alapbéremelést hajtott végre. Így a JNT-nél dolgozó értékszállítók bruttó jövedelme jelenleg (pótlékokkal és juttatásokkal együtt) 269 ezer forint havonta, amely jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagkeresetet.
A JNT-nél dolgozó pénz- és értékszállítók jövedelme alapbérből, különböző pótlékokból, 258 ezer ft/év/fő béren kívüli juttatásból (cafetéria) és 13. havi fizetésből áll.
Perre mennek a sztrájkolók ellen
A JNT peres eljárást indít az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete, illetve egyes tisztségviselői ellen, mivel folyamatosan valótlan, a közvéleményt félrevezető, a JNT rossz hírnevét keltő és üzleti érdekeit sértő állításokat tesznek a bértárgyalások és a sztrájk kapcsán. A JNT továbbá bíróság előtt vitatja a sztrájk jogszerűségét. Tekintettel arra, hogy a minimum szolgáltatásokban sem történt megállapodás, így a JNT ebben a témában is bírósághoz fordul.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
