Részleteiben ez azt jelenti, hogy egy járművezető legalább nettó 200 ezer forintos (azaz bruttó kb. 300 ezer forintos) jövedelmet vihet haza egy-egy ledolgozott hónap után. A sofőrök azonban a túlórák és egyéb pótlékok révén ennél lényegesen magasabb jövedelmet is elérhetnek, ezt mutatja az is, hogy az elmúlt hónapok jövedelem átlaga ezekben a munkakörökben (tehát valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer forint volt, írja a BKV.
Nem olcsó az átképzés sem
Szó sincs ugyanakkor arról, hogy hozzá nem értők ülnének a volán mögé, a sofőröknek ugyanis komoly ki-, vagy átképzésen kell keresztülmenniük. Ha például valaki „C” kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik, annak minimum PÁV II. vizsgát kell tennie a KRESZ, illetve a műszaki ismeretek mellett, majd a szokásos gyakorlat és forgalmi vizsga után a következő lépcsőfokon minimum 348 kilométert kell levezetniük, és végül egy 105 perces forgalmi vizsgával zárul a képzés. Ennek a végén kapnak „D” kategóriás jogosítványt, majd kezdhetik meg az úgynevezett GKI (Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része többek között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is.
A GKI képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, ami útvonalismeretből, járműtípusismeretből, utasításismeretből áll. Az utolsó lépés az úgynevezett módszer-átadás, amelynek lényege, hogy a „frissen” képzett kolléga napokon keresztül egy nagy tapasztalattal rendelkező járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Ezek után kezdenek a járművezetők „egyedül” dolgozni: vagyis közel 6 hónapnyi elmélet és gyakorlati képzés után.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
