1. Rend, fegyelem – vegyék ki a részüket a házimunkából!
Nagyon fontos, hogy egyensúlyt találjunk a teljesen irányító és a ráhagyó nevelés között: fontos, hogy a gyerek tisztelje a családját, de ne érezze magát megkötve emiatt. Jó eszköz erre a házimunka kiadása. Mindegy, hogy a szemét kivivéséről, fűnyírásról, vagy a mosogatógép kipakolásáról van szó, ez nem csak az otthoni életet teszi zökkenőmentessé, hanem a gyerekek nevelésében is segít. Azzal ugyanis, hogy feladatokat bízunk rájuk – természetesen az életkoruknak megfelelően –, úgy érzik, hogy hasznos tagjai a családnak, ráadásul felkészíti őket arra az időre, amikor a felnőtt társadalomban kell helyt állniuk.
2. Tanítsd meg nekik, hogy kell közösségben élni!
A jó kommunikációs készség és a közösségtudat már fél siker. Egy pennsylvaniai felmérés szerint azok a gyerekek, akiknek jó a beszélőkéje, sokkal könnyebben dolgoznak csoportban, empatikusabbak (könnyebben megértik, mit miért tesz a másik) és sokkal önállóbbak, mint a csöndes társaik. Az ilyen gyerekek jellemzően könnyebben szereznek felsőoktatási végzettséget, és általában 25 éves koruk előtt már teljes állásban dolgoznak.
3. Mutass jó példát, de legyenek reális elvárásaid!
Megfelelő példa nélkül semmit sem ér az egész nevelés. Ha azt szeretnéd, hogy a gyereked kitartóan tanuljon, például egyetemre vagy főiskolára menjen, fontos, hogy jó példa legyen előtte – nehezen fogja ugyanis komolyan venni az oktatásba vetett hited, ha te magad nem fejezted be a tanulmányaidat (bármilyen oka is volt ennek). Azon szülők gyermekei, akik maguk is felsőoktatásban végeztek, sokkal gyakrabban tanulnak tovább, mint azok, akik alacsonyabb végzettségből próbálják előremozdítani a gyerek jövőjét.
4. Látszat helyett őszinteség – tanítsd meg őket kapcsolatot teremteni!
Biztos te is ismersz valakit, akiknek megromlott a házassága, és csak a gyerekek miatt maradtak együtt. Ez első látásra rendkívül önfeláldozónak tűnik, de a kapcsolat puszta léténél sokkal fontosabb, hogy ez minőségi legyen. Egy szőnyeg alá söpört, de alapvetően elmérgesedett családi helyzet ugyanis a gyerek kapcsolatteremtő készségét is derékba töri. Azok a gyerekek, akik biztonságos érzelmi háttérből jönnek, vagy azok, akik a szerény anyagi körülmények ellenére ilyenben nőttek fel, sokkal jobban teljesítenek az iskolában, és lényegesen több barátjuk van, mint azoknak, akik egész életükben a „muszáj” kapcsolatokat látták.
5. Betűk helyett számok – szerettesd meg velük a matekot!
Együtt olvasni egy bennsőséges program, de a számtani készségek fejlesztése hosszú távon több segítséget nyújt, mint a közös esti mese. Egy 35 ezer gyerek segítségével készített felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik már korán elkezdtek matematikát tanulni, nem csak jobban teljesítettek a tárgyból a későbbi iskolás évek alatt, de, meglepő módon, az olvasási készségek fejlesztéséhez is hozzájárult.
6. Ne féljenek próbálkozni és tévedni!
A legnagyobb vétek, amit tehetsz, ha kineveted és kifigurázod a gyereket, ha elesik vagy elront valamit, ez ugyanis arra ösztönzi, hogy soha többé ne merjen próbálkozni, ha valamiről nem tudja, hogy elsőre menni fog. Az adaptív gondolkodásmód nem hibának, hanem a siker felé vezető lépcsőnek tekinti a tévedést. Tanítsd meg őket, hogy nem szégyen a saját – vagy akár más – hibájából tanulni!
7. Légy a jó magaviselet példaképe!
Ha azt szeretnéd, hogy a gyereked elsajátítson egy bizonyos viselkedésformát, két dolgot tehetsz: vagy te magad is úgy viselkedsz, ezzel állítva példát a gyerek elé, vagy épp a szöges ellentétét, és hagyod, hogy tanuljon a hibáidból (ez utóbbi ritkábban működik). Érdekes példa erre a Harvard egyetem felmérése, mely szerint azok a gyerekek, akik dolgozó anya mellett nőnek fel, az ilyen anyák lányai jellemzően ötödével többet keresnek, és gyakrabban kerülnek vezető pozícióba, mint azok, ahol (csak) az apa dolgozik.
Ferenc pápának nyugodt éjszakája volt, és még legalább egy hétig a kórházban marad. 
