A foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős európai uniós biztos szerint ezek hozzájárulnak a munkaerő termelékenységének javulásához és az európai gazdasági növekedéshez.
Miért égető a kérdés?
Andor László szerint a munkakörülmények javítása a demográfiai folyamatok miatt is fontos, mert az európai munkaerő-állomány egyre zsugorodik és idősödik. Az Európai Unió (EU) ezért pénzügyi forrásokkal is támogatja a munkakörülménynek jobbá tételét.
Marad a többség
Az európai parlamenti választások eredményével kapcsolatban úgy fogalmazott: Európa szerte sokan beszélnek populizmusról, a szélsőjobb megerősödéséről, az euroszkepticizmus jelenségéről, illetve ennek a három jelenségnek a különféle átfedéseiről. Az uniós biztos szerint még sokáig fogják elemezni azt, hogy ezek milyen problémák, válságok kifejeződései, azonban az a többség, amely a jelenlegi bizottság mögött áll az Európai Parlamentben, lényegében változatlan marad a következő időszakban is.
A Barroso-bizottságot megszavazó három politikai tömb - a jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták és szociáldemokraták, valamint a progresszívek, és a liberális pártszövetség - valamilyen fokú veszteséget ugyan elszenvedett a mostani EP-választásokon, mégis azt lehet mondani, hogy ez a szövetség valószínűleg a következő bizottság mögött is könnyen összeáll - vélekedett Andor László.
Európa kezd talpra állni
A biztos szerint továbbra is arra kell koncentrálni, milyen gazdasági helyzetben van az EU, és hogy melyek azok a feladatok, amelyek a gazdasági és szociális helyzet javítását lehetővé teszik. Kifejtette, hogy hat év gazdasági, pénzügyi válság után az EU ismét a fellendülés fázisában van, de továbbra is probléma a polarizáció: az unió úgy jön ki a gazdasági válságból, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb aszimmetriák jellemzik.
Borúsabbnak látjuk a helyzetet
Andor László felidézte azt a nemrégiben nyilvánosságra hozott bizottsági felmérést, amelyből kiderült, hogy a magyarok 56 százaléka szerint az országban rosszak a munkakörülmények, míg az EU-átlag 43 százalék. Ugyanakkor a magyarok alig 40 százaléka véli úgy, hogy a munkakörülmények romlottak az elmúlt években, míg az uniós átlag 57 százalék.
Kifejtette, hogy a felmérés szerint a hosszú, 13 órát meghaladó munkanapok az elégedetlenség legfőbb forrásai, emellett nő a munkahelyi stressz, hiányzik a foglalkoztatás biztonsága, és egyre több munkavállalóval kötnek részidős vagy határozott munkaidős szerződést.
A felmérés eredményei (amelyekből fokozódó polarizáció látszik észak és dél között) kettős kihívást állítanak az EU elé: meg kell vizsgálni, hogyan lehet fenntartani a jó körülményeket ott, ahol a dolgozók elégedettek, illetve hogyan lehet a szakadékot bezárni, a különbségeket csökkenteni.
Andor László kitért arra, hogy a munkavédelem kulcskérdés az EU-ban jelenleg, és főként a fiatalok, idősebb munkavállalók, valamint a nők (különösen a gyermekes anyák) munkaerő-piaci integrációja nehéz. Az európai uniós stratégiák segítéségével ugyanakkor komoly eredményeket sikerült elérni: az elmúlt 15 évben gyors ütemben csökkentek a munkahelyi balesetek, különösen a halálos kimenetelűek.
Az Egyesült Államokban emelkedtek a fogyasztók inflációs várakozásai júniusban. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
