|
| (Fotó: 123rf.com) |
Mi az a teljes foglalkoztatás? A politikusok sokszor emlegetik, a közgazdászok szerint elvileg nem létezik, hiszen mindig vannak, akik, talán csak technikai okokból és ideiglenesen, de két munkahely között vannak félúton. Meg olyanok is, akik nem is akarnak dolgozni.
Volt, amikor látszólag nulla volt a munkanélküliség (lásd szocializmus, kapun belüli munkanélküliség), a Második Világháború utáni gazdasági csodában a németek már a másfél százalékot is sokallták. Ma egy nagy válság után már a 4-5 százalék is elfogadhatónak, de legalábbis nagyon alacsony szintnek számít.
Merkel asszony szerencséje
A kormányzó CDU/CSU (Angela Merkel kancellár asszony konzervatív pártjai) a német választási kampányban komoly hasznot húznak abból, hogy a német foglalkoztatottság a kilencvenes évek eleje, a német újraegyesítés óta nem látott magas szinten van. Hogy még nagyobb legyen a haszon, most célul tűzték ki, hogy 2025-re elérjék a teljes foglalkoztatottságot.
Jelenleg 5,7 százalék a német munkanélküliségi ráta, a Der Spiegel szerint 3 és 4 százalék között jönne el a teljes foglalkoztatottság. Amiben már az is benne van, hogy egyesek tulajdonképpen nem is szándékoznak dolgozni. (A magyar adat elvileg 4,2 százalék, de ez az adat az Ausztriába ingázók, a kivándorlók, a közmunkások és a munkanélküliként bármely okból – például mert úgysem kapnak semmit az államtól – nem jelentkezők miatt nem igazán hasonlítható össze más országokkal.)
A szüleidet hagyjuk ki
Van Németországban körülbelül 1,2 millió (más becslések szerint inkább 1,5 millió) fő, aki „hosszú távú munkanélküli”. Az egyik német gazdaságkutató (IW) szerint – a gyors internet elterjesztésén és a bér közterheinek szinten tartásán kívül – ezek munkába állításán kéne főleg dolgozni. A kisebbik koalíciós partner, a szociáldemokrata SPD is digitalizációval és a továbbképzés lehetőségének bővítésével kampányol.
Andrea Nahles (SPD) munkaügyi miniszter szerint „mindenkinek, a szülei jövedelmétől vagy örökségétől függetlenül” képesnek kell lennie szakma szerzésére vagy vállalkozás alapítására, amihez állami támogatást ígérnek „esélyszámla” (Chancenkonto) formájában. A jobboldali koalíciós partner ezt ellenzi.
Minden második munkahely ugrik?
Az „unió” (a kormányzó jobbközép CDU/CSU) olyasvalamivel kampányol, ami elkerülhetetlenül be fog következni – írja a baloldaliként ismert Spiegel Online másik cikke a teljes foglalkoztatottságról. Hiszen jelenleg éppen munkaerő-hiány van.
Ugyanakkor jönnek a „kompjúterek, robotok, a mesterséges intelligencia” – az oxfordi egyetem kutatói szerint ezek miatt a munkahelyek 47 százaléka is kieshet, gépesítve lehet a jövőben. Számítógépes algoritmusok, mobilalkalmazások, digitális fotók – a cikk a biztosítási szakmát hozza fel példának, ahol máris rengeteg munkahely szűnt meg a technika miatt. Például az ügyfél által mobilon elküldött fotó alapján a biztosító már nagyon gyorsan képben lehet a baleseti szituációról. Szakembert már csak a komplikáltabb esetekhez küldenek.
Most jó lenni biztosítósnak
A Zurich Insurance Group biztosító az üvegkárok feldolgozását robotizálta, évi 40 ezer autóablak-káreset felénél már egyáltalán nincs szükség emberi beavatkozásra. Az Allianz Németországban 700 dolgozót bocsát el, egy másik biztosító olyan vállalkozásokat támogat, ahol új automatizált technológiákat fejlesztenek.
A biztosítási szakmában már 1981-ben azt jósolták, hogy az informatika miatt a munkahelyek 40 százaléka meg fog szűnni, erre mi történt? Még kissé nőtt is azóta a foglalkoztatottak száma. A Ver.di szakszervezettel nemrég tárgyalásokat folytattak, de ezek megszakadtak, mert a biztosítók közben jobban növelték a béreket az ágazatban, mint ahogy a szakszervezet követelte. Lehet, hogy az automatizálás ne is olyan rossz dolog? Akkor most mi lesz?
Saját magunkat számoljuk fel?
A Spiegel szerint a tudósok véleménye is megoszlik, vannak, akik szerint saját magunkat tesszük épp feleslegessé az automatizációval, legalábbis a gazdaság számos fontos ágazatában. Mások szerint lehetetlen előre látni, hogy mi történik, mert annyira újszerű folyamatok zajlanak, amelyekre még soha nem volt példa. A legrosszabb víziók (például Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász) szerint nem sokára robotok fogják felülvigyázni a robotokat előállító robotokat. Ezért a robotokat külön meg kéne adóztatni, hogy a munkanélkülivé váló tömegeket segítsék.
Más kutatók, mint Terry Gregory a mannheimi ZEW-nél úgy gondolják, hogy a múltból is lehet következtetni a jövőre, nincs szó gyökeresen új világrendről. Ennek alapján pedig a múltban a digitalizáció nem kevesebb, hanem több munkahelyet hozott. Közben nem igazán vannak annak jelei, hogy ez a jövőben megváltozna.
Amit lehetett, már robotizáltak
Terry Gregory szerint az oxfordi (egyébként kissé régi, 2013-as) kutatás túlságosan egy kalap alá vette a mai munkafolyamatokat. Valójában már most is sok helyen, például a könnyen automatizálhatónak tartott építőiparban olyan területeken dolgozik az emberek többsége, amelyeket nem lehetett gépesíteni.
A könnyen gépesíthető rutinmunkák már ma is csak kis részét teszik ki a munkaidőnek. Példaként a számvitelt említik, ahol ma már kicsi a rutinfeladatok aránya. Sokkal nagyobb a kreatívabb, egyedi munkafolyamatok súlya, mint a dolgozók közötti tapasztalatcsere vagy a más vállalati részlegekkel való kommunikáció.
Csak az állások 9 százaléka
Ha ezt is figyelembe veszik, és így számolnak, akkor viszont már nem minden második munkahely van veszélyben, hanem csak minden tizenegyedik, pontosabban az állások kilenc százaléka az OECD (iparilag fejlett országok szervezete) átlagában. Ez Németországban 12,2 százalék, Magyarország valamiért nem szerepel a listán. Ausztria 12,9, Csehország 10,0, Szlovákia 10,7, Szlovénia 11,6, Lengyelország 7,2 százalékkal szerepel.
Amellett viszont, hogy az állások 9 százaléka meg fog szűnni, azt is kiszámolták, hogy a további 25 százalékuk az automatizálás következtében alaposan meg fog változni, át fog alakulni. Ez az arány a kelet-közép-európai országokban, mint Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia, inkább egyharmad körüli, 30-35 százalékos. Vélhetően Magyarország számai is hasonlóak, mint szomszédaié.
Kétszer annyi állás keletkezett
A technológiai fejlődés tehát megsemmisíti a munkahelyeket, vagy sem? A kutató szerint nem feltétlenül. A vállalatok a felszabaduló munkaerőt más területekre irányítják, hatékonyabbak, profitábilisabbak lesznek. Az állásleépítés csak a folyamatok egyike, sok más átalakulás is zajlik.
A ZEW kutatóintézet becslései szeriont Európában 1999 és 2010 között 9,6 millió munkahely szűnt meg a digitalizáció miatt – ám 21 millió új munkahely keletkezett. Emlékeztetnek rá, hogy a foglalkoztatottak száma Németországban magasabb, mint valaha (44 millió fő). Európában pedig 2005 óta a foglalkoztatottak aránya 63-ról 67 százalékra emelkedett.
Ki nyomtasson?
Főleg a közepes képzettséget igénylő állások szűnnek meg – mondja Gregory. Ahogy az sok országnál bekövetkezett eddig is, 1995-től mérve az adatokat. A magasan és alacsonyan kvalifikált munkaerőt igénylő állások száma viszont nőtt azóta. Itt már Magyarország is szerepel, és nem túl rosszul: A statisztika szerint nálunk 1995 óta öt százalékkal csökkent a magas, 2,1 százalékkal az alacsony képzettséget igénylő állások aránya – viszont 7,1 százalékkal nőtt a magasan kvalifikált munkahelyeké.
A jelenségre példaként a három dimenziós nyomtatókat nevezik meg: ezeket magasan kvalifikált mérnökök programozzák be, de utána egy egyszerű munkás is képes kezelni. Közepes képzettségű munkaerő már nem is kell hozzá.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
