Korábban megírtuk, hogy a jelenlegi és a volt horvát köztársasági elnök is politikai kudarcként, gazdasági veszteségként értékelte a helyi médiában, hogy a Déli Áramlat gázvezeték elkerüli Horvátországot.
Horvátország elutasította a Déli Áramlat fő vezetékét, amikor 2010-ben Jadranka Kosor akkori horvát miniszterelnök Moszkvában aláírta a Déli Áramlatról szóló egyezményt - írja Cacicra hivatkozva a Novi list napilap szerdai számában.
"Ebben nem a fő vezetékről van szó, a fő vezetéket Horvátország sajnos elutasította" - idézi honlapján az alelnököt a horvát rádió és televízió (HRT).
Cacic és Pucskov kedden Zágrábban megállapodott, hogy egy kereskedelmi-gazdasági vegyes bizottság felülvizsgálja a már megkötött, de eddig nem teljesített korábbi kormányközi egyezményeket. A bizottság feladata, hogy meghatározza a két évvel ezelőtti egyezménnyel kapcsolatos álláspontokat és teendőket is - derül ki a horvátországi újságokból.
"Miután aláírtuk a keretszerződést, amely alapján a Plinacro és a Gazprom közös vállalatot hoz létre és kidolgozza a Horvátországon áthaladó vezeték megvalósíthatósági tanulmányát, minden arra mutatott, hogy ez egy komoly üzlet lesz" - idézi Jadranka Kosort legfrissebb számában a Globus hetilap, aki úgy véli, hogy kormánya a Déli Áramlatról szóló projektet "nagyon is kivitelezhető fázisban" adta át a mostani kormánykoalíciónak.
A cikk szerint Djuro Popijac, akkori gazdasági miniszter azt állítja, hogy a tanulmány még az ő mandátuma idején elkészült és abban két lehetséges irány szerepel a Horvátországba érkező gázvezeték számára, az egyik Szerbia, a másik pedig Magyarország felől.
Pucskov és Cacic kedden Zágrábban egyéb orosz-horvát gazdasági együttműködési lehetőségekről is tárgyalt, a többi között hajóépítésről és a sziszeki (Sisak) hőerőmű fejlesztéséről.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
