"A ragasztószalagnak vákuumban kell lennie, a kéz maradhat kívül" - mondta Carlos Camara, a berendezés egyik fejlesztője. "Ha az irodai asztalon heverő ragasztószalagot tekerjük, akkor csak látható fényt kapunk, röntgensugarat nem" - tette hozzá. Ez azért van így, mert a levegőben terjengő gázok lelassítják a sugárzást keltő elektronokat.
"Általánosságban a röntgensugár úgy jön létre, hogy elektronok haladnak nagy gyorsasággal, aztán valami hirtelen megállítja őket. Ebben az esetben a ragasztószalag egyik oldaláról haladnak a másik felé, miközben fejtjük szét a szalagot" - mondta Camara.
A kutatók szerint az eljárással nukleáris fúzió is előidézhető. Ehhez az kell, hogy nagyjából tízszer annyi energia szabaduljon fel, mint a kísérletek során. "Energia kérdése az egész. Röntgensugarat már tudunk kelteni az eljárással, és ha mindezt megtízszereznénk, akkor nukleáris fúzió is létrejöhet" - mondta a kaliforniai tudós, aki szerint azonban többletenergia így sem keletkezne.
"Nukleáris fúziót előállítani laboratóriumi körülmények között nem nehéz. A nehéz a magfúziós energiatermelés, vagyis az, hogy többletenergiát nyerjünk ki a folyamatból" - mondta Carlos Camara.
Savas eső ugyan már nincs, de jött helyette más
Gőzünk sincs, mit jelent az elfogadás
Szívbarát étrend: nem a keleti ételek a nyerők
Meghökkentő amerikai adat került napvilágra
A cellux váltja a röntgengépeket?
