Tizennyolc karátos aranyéremért és százezer dollárért verseng Alice, Jeromos Testvér és további négy számítógépes program. Az győz, amelyiknek sikerül embernek tettetnie magát. Tizennyolc karátos aranyéremért és százezer dollárért verseng Alice, Jeromos Testvér és további négy számítógépes program a brit Readingi Egyetemen. Az győz, amelyiknek sikerül embernek tettetnie magát.
A Turing-próba szereplői a kérdező, egy számítógép és egy önkéntes résztvevő. A kérdező írásban kommunikál a másik két szereplővel egy terminálon keresztül szabadon választott témáról. Azt kell megállapítania, hogy melyik partner a természetes személy és melyik a mesterséges intelligenciájú gép. A kérdezőnek ötpercnyi írásos társalgás alapján kell döntenie. Ha nem biztos a dolgában vagy rosszul tippel, akkor a gép nyer, és ha a gépnek sikerül tízből három vagy annál több kérdezőt becsapnia, akkor kiállta a próbát.
Ez még egy gépnek sem sikerült, pedig a számítógéptudomány atyjának tartott Alan Turing (1912-1954) brit matematikus több mint fél évszázada fejlesztette ki a gépi intelligenciát tesztelő szimulációs játékot, amelyet a Számítógépek és az intelligencia című 1950-es tanulmányában írt le.
A Turing-próbának elnevezett teszt célja annak eldöntése, hogy tudnak-e gondolkodni a gépek. A Readingi Egyetemen most hat mesterséges társalkodópartnert vizsgálnak. A csevegőrobotokat programozóik arra "nevelték", hogy győzzék meg a kérdezőket emberi mivoltukról. Ha Alice, Brother Jerome, Elbot, Eugene Gootsman, Jabberwacky és Ultra Hall közül valamelyik sikerrel jár, elnyeri a tizennyolc karátos aranyból készült Loebner-díjat a vele járó százezer dollárral (18,2 millió forint) együtt - áll a The Guardian honlapján megjelent tudósításban.
A versenyt 1990-ben rendezték először, és évente megtartják egészen addig, amíg egy program el nem nyeri a díjat. A mesterséges intelligencia kutatásában ez lenne a legnagyobb esemény, amióta a Deep Blue szuperszámítógép 1997-ben legyőzte sakkban Garri Kaszparov világbajnokot. A siker rengeteg kérdést felvetne, például azt, hogy van-e a gépeknek öntudatuk és hogy van-e az embernek joga arra, hogy ki-be kapcsolgasson gondolkodó és akár öntudattal is rendelkező teremtményeket.
A Guardian tudósításában beszélgetésrészletek is szerepelnek, egyebek között az alábbi.
A lap kérdése: Ön szerint ember-ember vagy gép-ember párbeszédről van itt szó?
Alany (A): Hello, a nevem Mike, ember vagyok.
Kérdező (K): Boldog vagy emberként?
A: Találd ki. Férfi vagyok.
K: És ez aggaszt téged?
A: Ne aggódj, átgondoljuk az egészet.
K: Netán problémáid vannak?
A: Induljunk ki ebből.
K: Miért?
A: Hogy miért? Kedvelem ezt a témát.
(Megfejtés: "Alany" ebben az esetben Ultra Hall, az egyik csevegőrobot)
A Turing-próba szereplői a kérdező, egy számítógép és egy önkéntes résztvevő. A kérdező írásban kommunikál a másik két szereplővel egy terminálon keresztül szabadon választott témáról. Azt kell megállapítania, hogy melyik partner a természetes személy és melyik a mesterséges intelligenciájú gép. A kérdezőnek ötpercnyi írásos társalgás alapján kell döntenie. Ha nem biztos a dolgában vagy rosszul tippel, akkor a gép nyer, és ha a gépnek sikerül tízből három vagy annál több kérdezőt becsapnia, akkor kiállta a próbát.
Ez még egy gépnek sem sikerült, pedig a számítógéptudomány atyjának tartott Alan Turing (1912-1954) brit matematikus több mint fél évszázada fejlesztette ki a gépi intelligenciát tesztelő szimulációs játékot, amelyet a Számítógépek és az intelligencia című 1950-es tanulmányában írt le.
A Turing-próbának elnevezett teszt célja annak eldöntése, hogy tudnak-e gondolkodni a gépek. A Readingi Egyetemen most hat mesterséges társalkodópartnert vizsgálnak. A csevegőrobotokat programozóik arra "nevelték", hogy győzzék meg a kérdezőket emberi mivoltukról. Ha Alice, Brother Jerome, Elbot, Eugene Gootsman, Jabberwacky és Ultra Hall közül valamelyik sikerrel jár, elnyeri a tizennyolc karátos aranyból készült Loebner-díjat a vele járó százezer dollárral (18,2 millió forint) együtt - áll a The Guardian honlapján megjelent tudósításban.
A versenyt 1990-ben rendezték először, és évente megtartják egészen addig, amíg egy program el nem nyeri a díjat. A mesterséges intelligencia kutatásában ez lenne a legnagyobb esemény, amióta a Deep Blue szuperszámítógép 1997-ben legyőzte sakkban Garri Kaszparov világbajnokot. A siker rengeteg kérdést felvetne, például azt, hogy van-e a gépeknek öntudatuk és hogy van-e az embernek joga arra, hogy ki-be kapcsolgasson gondolkodó és akár öntudattal is rendelkező teremtményeket.
A Guardian tudósításában beszélgetésrészletek is szerepelnek, egyebek között az alábbi.
A lap kérdése: Ön szerint ember-ember vagy gép-ember párbeszédről van itt szó?
Alany (A): Hello, a nevem Mike, ember vagyok.
Kérdező (K): Boldog vagy emberként?
A: Találd ki. Férfi vagyok.
K: És ez aggaszt téged?
A: Ne aggódj, átgondoljuk az egészet.
K: Netán problémáid vannak?
A: Induljunk ki ebből.
K: Miért?
A: Hogy miért? Kedvelem ezt a témát.
(Megfejtés: "Alany" ebben az esetben Ultra Hall, az egyik csevegőrobot)
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
