A Bisnode csoport felmérése szerint a korábbi évekhez hasonlóan 2012 első negyedévében is jóval több cég alakult, mint amennyi csődbe ment a vizsgált 12 európai országban (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Németország, Svájc, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia). Az első negyedév adatai szerint közel 147 ezer céget alapítottak ezekben az országokban, melyből több mint 11 ezret (7 százaléka az összes cégalapításoknak) Magyarországon. Fizetésképtelenné több mint 20 ezer cég vált, melynek több, mint 25 százaléka magyar cég. Ez nagyon magas arány, azonban az összehasonlításban azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes országokban különböző a jogi szabályozás, máshogy működik a csődtörvény.
Az elemzés szerint a gazdaság helyzetét leginkább a fizetésképtelenségi eljárások arányának változása mutatja meg. Hazánkban az eddig is igen magas szám folyamatosan nőtt, és egy év alatt már 33 százalékkal több cég került csőd vagy felszámolás alá, mint korábban.
Közép-Európában a legnagyobb a bedőlési hullám
Az adatok alapján a vizsgált 12 országból csak 4-ben (Dánia, Németország, Norvégia, Csehország) nem emelkedett az első negyedévben a fizetésképtelenség miatti megszűnések száma az előző év azonos időszakához képest. Az eljárások száma egy év alatt Finnországban, Lengyelországban és Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (Finnországban közel megduplázódott a számuk). Régiók szerinti bontásban egyértelműen Közép-Európát sújtják leginkább a cégbedőlések, és itt volt tapasztalható számukban a legnagyobb emelkedés. Míg a mi régiónkban 24,9 százalékkal nőtt a cégbedőlések száma, addig a német nyelvű országoknál csupán 1,8 százalékkal, míg az északi régióban 3,8 százalékkal.
Európa szerte a cégalapítási index csökkenést mutat, míg a fizetésképtelenségi index növekedést. A legtöbb európai országban 2011 végéhez viszonyítottan, rosszabb helyzetben vannak a cégek: sokkal többen mentek csődbe, mint az azt megelőző években. A Bisnode Csoport szerint azonban a jelenlegi világgazdasági helyzetet tekintve, ez az eredmény egyáltalán nem meglepő. A fizetésképtelenségi ráta növekedése arra utal, hogy Európa gazdaságát a válságon kívül a kormányok kiegyensúlyozatlan és bizonytalan környezet is befolyásolja.
Az építőipar van a legnagyobb veszélyben
A cégalapítási kedv a legtöbb országban csökkent, a közép-kelet európai régióban igen erősen. A legnagyobb mértékű visszaesést Lengyelországban, és Magyarországon mérték, amely a bizonytalan gazdasági helyzetnek és az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás megszűnésének tulajdonítható. A DACH régióban a cégalapítási kedv mérsékeltebben csökkent, a legrosszabb 9 százalékos visszaesést Ausztriában regisztrálták. Az északi országoknál növekedés figyelhető meg a cégalapítási kedvet tekintve, egyedül Svédországban tapasztalható kismértékű visszaesés.
A vizsgált országokban többségében a szolgáltató szektorban alakult a legtöbb cég, és ebben nincs szignifikáns különbség a régiók tekintetében. Az újonnan létrejött cégek több mint 80 százaléka a szolgáltató iparág részét képezi. Magyarországon is a szolgáltatási szektorban alakul a legtöbb vállalkozás, ezt követi a kereskedelem majd a válság által igen erősen sújtott építőipar. Az építőiparban hagyományosan sok cég alakul, melynek oka, hogy ebből a szektorból nehezen váltanak a cégtulajdonosok, illetve magyar hagyomány, hogy a rosszul működő, tartozásokat maguk után hagyó építőipari cégek más néven, de azonos vezetővel alakulnak újra.
Keleti József a magyar Bisnode Csoport Country Managere elmondta, hogy egész Európára jellemző a fizetésképtelen cégek száma az emelkedése. Véleménye szerint ezért már nemcsak a hazai cégekkel való üzletkötés esetén érdemes körültekintőnek lenni, hanem külföldi export vagy import esetén is szükséges az adott vállalkozásnak alaposan utánanézni.
Bedőlési hullám Európában: Magyarország az élen
Európa szerte a legtöbb cég a közép-európai régióban válik fizetésképtelenné, azon belül is Magyarországon. Az idei első negyedévben minden negyedik Európában csődbe ment cég magyar volt. A bedőlési hullám leginkább az építőipart és a bank-és biztosítási piacot veszélyezteti.
Csak nem egy kis segítség várható? 
