Privátbankár.hu: Melyek azok a problémák, amelyek miatt az európai startup ökosztisztéma nem egészséges?
Korányi László: Több kategóriája van az ilyen problémáknak. Az egyik ilyen mentalitásbeli, ami csak lassan változtatható meg. Nehezen lehet alakítani azon, hogy a fiatalok ne multiknál képzeljék el a stabil munkahelyüket, hanem vállalkozóként próbálkozzanak. Ugyanilyen a nyitottság kérdése is. Látjuk itthon, hogy ha valakinek van egy ötlete, akkor félti, nem mondja el és rögtön arra gondol, hogy a másik el akarja lopni azt. Ám igazából nagyon ritka, amikor valóban el is lopják, hiszen aki már dolgozik rajta, aki fejleszti, azzal nincs sok esély versenyezni, hacsak nem csinálunk jobbat. A másik ilyen mentális probléma a kudarctól való félelem, ami viszont teljesen jogos: akinek nem sikerül a vállalkozása Európában, bukott embernek minősül. Nem csak mint vállalkozó, de mint ember is leírta magát. Amerikában vagy Izraelben már-már pozitív dolog, ha valaki elvesztett egy vállalkozást, mert a befektetők látják, hogy megpróbálta és nyilván tanult a hibáiból. Tehát feltehetőleg jobban fogja csinálni legközelebb, mint valaki, aki eddig még nem csinálta. Itthonról viszont nagyon hiányzik, hogy a kudarc, mint elfogadható kimenetel, benne legyen a pakliban.
Aztán ott a kormány, amely ehhez az egész startup-világhoz nem tudott alkalmazkodni. Sem a magyar, sem az EU-s pályázati rendszerek nem válhattak sikeressé. Amíg például a pályázatokban szerepel olyan kitétel, hogy “fenntartási kötelezettség” (a vállalkozásnak ragaszkodnia kell a pályázati anyagban leírt üzleti tervhez, azt kell végrehajtani. A startupok azonban változékonyak és akár menet közben is változhat egész koncepció - a szerk.), addig a vállalkozások gyakorlatilag nem állhatnak le, hiába látható előre, hogy sikertelen lesz a dolog. Mivel a támogatást vissza kell fizetni, ha félbehagyják a projektet, a vállalkozóknak úgy kell tenniük, mintha sikeresen végigvinnék a tervet, holott már régen másképp csinálnák vagy másra fókuszálnának.
PB: Az idei adócsomagba nem kerültek be a startupok dolgát könnyítő intézkedések. Mit jelent ez az ökoszisztéma fejlődésére nézve?
KL: Egy komplett csomagot képzeltünk el az angyal befektetőktől kezdve az opciók adózásán át egészen a crowdfunding-ra kiterjedően. Ezekre az eszközökre, amelyek más országokban már működnek, speciális jogszabályokat hoznak, de nem csak adózás terén. Ezek mind elemei annak, hogy Magyarország startup-központtá váljon. Annak idején, amikor készült a Runway Budapest program, ezeket meg is fogalmaztuk. Sajnos az elmúlt évben nem sok lépés történt ebbe az irányba, de azt gondolom, még nem késő, csak észre kell vennünk, hogy nagyon hasonló célkitűzéseket fogalmaznak meg máshol is Európa-szerte, tehát a verseny nagyon erős. Budapestnek megvannak az adottságai, de ezeknek a kiaknázásához sokaknak rengeteg munkát kell beletennie.
PB: De mi a helyzet a tőkealapokkal? Ha már az állam nem segít, még mindig ott vannak a kockázati pénzek.
KL: A a kockázati tőkéseknél nagyon nagy a kockázatkerülés. Olyan módon próbálják bebiztosítani magukat az alapok - de még a seed alapok is - amely egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy kockázatos, de nagy reményekkel kecsegtető projektek elinduljanak. Nemrég beszéltem egy amerikai tőkealap két vezetőjével. Ők azt mondták, nem érdemes nagyon vitatkozni százalékokról egy alapítóval - és ezzel demotiválni őt - mert ha nem sikerül a projekt, akkor mindegy az egésznek, ha viszont sikerül, akkor az a pár százalék semmit sem fog jelenteni, hiszen itt nem 10-12 százalékos növekedésekről beszélünk, hanem 200-300 százalékosról. Kormányzati szinten sem a piaci siker a fő szempont, hanem, hogy megtanuljuk szabályosan elkölteni a pénzeket.
PB: Mégis, mi lehet az, ami megváltoztatja egyről a kettőre a befektetők és a kormányzat hozzáállását?
KL: Én hiszek abban, hogy ha az emberek beszélnek egymással és megismerik egymást, annak hatása van. Azt nem gondolom, hogy hírtelen minden megváltozik majd, de az, hogy emberek találkoznak más megközelítésekkel, előbb-utóbb elgondolkoztat néhányat közülük. Minden változás kicsiben indul, de remélhetőleg lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy talán lehet másképp csinálni ezt az egészet. Fontos az is, hogy vállalkozók találkozzanak ezzel a szemlélettel, szerezzenek nemzetközi tapasztalatokat,így legközelebb másként ülnek le a tárgyalóasztalhoz és jobban fogják képviselni a saját érdekeiket.
Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes lett az ország új megbízott elnöke pénteken. 
