Az idén, az első félévben szembetűnően csökkent a végelszámolással megszűnő cégek száma, miközben tovább nőtt a működő gazdasági társaságok köre. 2013. első hat hónapjában 5873 cég távozott végelszámolással a piacról, és eközben 6239-cel bővült az élő vállalkozások száma. Ez év júniusának utolsó napján 654 403 élő céget tartott nyilván a hivatalos statisztika – tájékoztat a fekeletelista.hu portál.
Akik még reménykednek és akik már nem
Ezek az adatok azokat a szakmai véleményeket támasztják alá, amelyek szerint a piac szereplői között nőtt azoknak a száma, akik bíznak vagy legalábbis reménykednek fennmaradásukban, a gazdasági növekedés beindulásában, és szűkült azok köre, akik feladták a versenyt. A megelőző két esztendőben (2011–2012-ben) még összesen 49 703 cégvezető döntött úgy, hogy végelszámolással „lehúzza a rolót”. Kétségtelen, hogy közülük többen új cégtáblával vagy más piaci szegmensben próbáltak ismét megkapaszkodni. Ha ez mégsem sikerül, a korrekt vállalkozó végelszámolással, azaz fizetési kötelezettségeinek teljesítésével, üzleti partnereivel való megegyezéssel szünteti meg cége tevékenységét.
| Mi az a végelszámolás?A végelszámolás lényegében a cég utolsó székhelye szerint illetékes cégbíróság előtt folyó nemperes eljárás. Az eljárás megindításáról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót; de erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján is sor kerülhet. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja a követeléseket, kiegyenlíti a tartozásait, szükség esetén értékesíti a vagyoni eszközeit. A hitelezők kifizetése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon azonban a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki. |
Új szabályok a végelszámolásban
Tavaly és ebben az évben változtak a végelszámolás szabályai. Az Országgyűlés a 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) 2012. márciusi módosításával hatályon kívül helyezte a kényszer-végelszámolási eljárás szabályait, a cégbíróság ugyanakkor a gazdasági társaságokkal szemben új fizetésképtelenségi, úgynevezett kényszertörlési eljárást folytathat le. A módosítást követően a kényszertörlési eljárásban már nem szerepel a hitelezői igény nyilvántartásba vétele. Amennyiben a felszámolási költségek fedezetére minimálisan elegendő vagyona van a társaságnak, akkor a cégbíróság felszámolást kezdeményez, ellenkező esetben törli a céget. A törléssel egyidejűleg a cégbíróság az egyedüli vagy többséggel rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a jövőbeni cégalapítástól. A kényszertörlési eljárás alá került cég további gazdasági tevékenységet már nem folytathat. A társaság törlését követően a legalább többségi befolyással rendelkező taggal, részvényessel, illetve vezetővel szemben kártérítési jellegű per indítható.
– A végelszámolás hosszadalmas eljárás, hiszen a törvény is három évet ad a lebonyolítására. Ez idő alatt számos váratlan esemény befolyásolhatja a sikeres befejezést. Nem véletlen, hogy a végelszámolások mintegy kétharmada végül felszámolásba megy át. Az előrelátó vállalkozó üzletfele kiválasztásakor tájékozódik partnere pénzügyi és jogi státuszáról – mondta Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
Minden második Budapesten
A portál részletezett adatai szerint az első félévben az összes végelszámolási eljárás 45 százalékát (2658) fővárosi cégek kezdeményezték. Ennek ellenére – az új cégalapításoknak köszönhetően (3535) – a működő vállalkozások száma Budapesten 259 750-re bővült. További tíz nagyvárosunk közül hatban érvényesült hasonló tendencia, azaz csökkenő cégbezárás mellett – ha kis mértékben is – szélesedett az élő cégek köre.
A legnagyobb mértékben Szegeden, ahol 95 társaságot végelszámoltak, számuk viszont 279-cel gyarapodott. A csongrádi városban június végén 12 848 vállalkozást tartottak nyilván. Szám szerint a legtöbb cég (15 580) viszont Debrecenben található; itt 105 végelszámolás mellett 163-mal növekedett az „életben lévők” sora. Pécsen az első félévben 110 végelszámolást regisztráltak, ennek ellenére a város cégvilágát a korábbi szinten (11 735 vállalkozás) tudták tartani. Miskolcon és Győrben viszont ezt nem sikerült megvalósítani: Borsod fővárosában ugyan mindössze 71 cég végelszámolására került sor, az élő vállalkozások száma mégis 232-vel zsugorodott (10 912). Hasonlóan Győrben, ahol a 99 végelszámolás után 41 névvel már kevesebb szerepel a cégjegyzékben.
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vállalkozási térkép arról is tájékoztat, hogy az első félévben mind a tizenkilenc megyében csökkent a piacról végelszámolással kivonult cégek száma. Ennek is köszönhetően jelenleg mindössze öt térségben működik kevesebb vállalkozás, mint egy évvel korábban. Kettő kivételével – Nógrád és Tolna – valamennyi megyében meghaladja a tízezret az életben lévő gazdasági társaságok száma.
A legnagyobb súllyal szereplő Pest megyében az elmúlt hat hónap alatt 828 cég indított végelszámolást, újak alapítása révén viszont a vállalkozások száma összességében 1832-vel nőtt (94 349 működik).
Tavaly még Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt a második helyen a cégek számát illetően, az idén viszont 25 016 működő vállalkozásával Bács-Kiskun mögé szorult; utóbbiban 25 164-re nőtt az élő gazdasági szervezetek száma. Hajdú-Bihar megyében jelenleg 24 353 céget tartanak nyilván, 255-tel többet, mint egy évvel ezelőtt. Köszönhető ez annak is, hogy a tavalyi első félévi 804-gyel szemben az idén mindössze163 cég „dobta be a törülközőt” végelszámolással.
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
