A szervezetek bírálják azt is, hogy a döntéssel párhuzamosan a vállalkozások számára ugyanerre a célra biztosított keretösszeget csaknem háromszorosára emelte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a civil szervezetek és az önkormányzatok azt kifogásolják, hogy a TÁMOP kistelepüléseknek szóló egészségnevelési pályázatán kizárólag olyan önkormányzati és civil projektek nyertek támogatást, amelyek nem a kiírásnak megfelelő módon adták be pályázatukat.
Farkas István, a természetvédők ügyvezető elnöke szerint a tavaly nyári pályázatra a civilek és önkormányzatok által beadott projektek közül 1810 felelt meg az értékelésen, de ezek közül csak 83-at támogatott az NFÜ, a többieket forráshiány miatt tartaléklistára helyezte. A 83 pályázat azonban gyorspostán érkezett, viszont ezt a feladási módot a pályázati kiírás nem engedélyezi. A helyzet azért is különös, mert bár az NFÜ sajtóközleményében beismerte, hogy szabálytalanul járt el, mégsem vizsgálja felül a döntéseket, arra hivatkozva, hogy pályázóbarát módon cselekedett.
A vállalkozók jöhetnek, a civilek nem kellenek
Kiss József, a miskolci Holocén Egyesület elnöke szerint a kialakult helyzet azért sem fogadható el, mert az említett pályázati kiírásra a vállalkozások által benyújtott összes, értékelésen megfelelt 616 projektet támogatta az NFÜ. Ehhez a vállalkozások számára rendelkezésre álló keretet csaknem háromszorosára emelték. Az elnök szerint érthetetlen és elfogadhatatlan a kistelepülések és civil szervezetek diszkriminációja, miközben még a keret is növelhető. A közlemény szerint a levelet aláíró szervezetek kérik a kormányfőt, hogy vizsgálja ki a jogtalanságot, illetve a pályázati keret megemelésével juttassa a szabályosan pályázó civileket és önkormányzatokat forrásokhoz.
Támadt egy ötletük, hogyan kerüljék ki a könnyen lezárható átjárót. 
