Erre pályázzatok, magyarok – megint áll a bál a bősi vízerőmű körül

A még 2006-ban kötött üzemeltetési szerződés felmondását azzal indokolta, hogy az Enel súlyosan megsértette a szerződést. Robert Fico közlése szerint az Enel nem tette hozzáférhetővé a szlovák kormány számára azokat az információkat, amelyek alapján Pozsony megítélhette volna, hogy a bősi vízierőmű által termelt haszon megosztása a többségi tulajdonos Enel és a kisebb részvénycsomagot birtokló szlovák állam között „mennyire igazságos."

A szerződés megkötését - annak állítólagos előnytelensége miatt - már korábban nehezményezte Robert Fico kormánya, amely 2007-ben bírósági úton is megtámadta azt, eddig sikertelenül. Az Enel 2006-ban, 839 millió euróért privatizálta a piacvezető szlovák energetikai cég, a Szlovák Villamosművek (SE) 66 százalékos részvénycsomagját, és így lett a bősi vízierőmű üzemeltetője.

Mivel a korábban a Szlovák Villamosművek tulajdonába tartozó bősi vízierőműnek - a hatályos nemzetközi szerződések értelmében - az SE privatizációja után is állami kézben kellett maradnia, ezért tulajdonjogát a magánosítás előtt egy másik állami vállalatra, a Vízgazdálkodási Építési Vállalatra (VHV) ruházták át. A VHV az SE magánosítása után 30 évre szóló szerződést írt alá a bősi erőmű üzemeltetéséről az akkor már az Enel kezében lévő Szlovák Villamosművekkel. E szerződés felmondását jelentette most be a szlovák kormányfő.

Az Enel idén tavasszal megerősítette, hogy adósságcsökkentő tervei részeként eladná a Wall Street Journal által kétmilliárd euróra becsült SE-ben birtokolt tulajdonrészét. A tulajdonrész megvásárlására MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a Mol Csoport tagja, a Slovnaft a.s. november 19-én közös, nem kötelező érvényű ajánlatot tett. A részvénycsomag iránt a cseh energetikai művek (CEZ) is érdeklődik, ezt a szándékát a napokban hivatalosan is megerősítette.

A Bősi Erőmű (Wikimedia Commons, Mussklprozz)