A KPMG – első, júniusi felmérését követően – ismét megkérdezte a vállalati hitelezésért felelős banki vezetőket a magyar vállalati hitelpiac jelenlegi állapotára vonatkozó véleményükről, illetve annak jövőbeli alakulásával kapcsolatos várakozásaikról.
2009-ben és 2010-ben a magyar bankszektor vállalati hitelportfóliója a gazdasági válság hatására évi mintegy 5-10 százalékkal zsugorodott, miközben egyre nőtt a problémás hitelek állománya. Ilyen előzmények után a KPMG 2011 júniusában végzett felmérése során a banki vezetők még óvatos optimizmusuknak adtak hangot: a hitelezési feltételrendszer változatlansága mellett a hitelkereslet, illetve hitelezési hajlandóság kismértékű növekedését vetítették előre, és a hangulatindex +1,45-ös szintet ért el a -10-től +10-ig terjedő skálán.
A bankok vállalathitelezési hajlandósága nem változott
Őszre viszont az index nulla közeli értékre csökkent - a folyamatosan romló külső gazdasági környezet, az exportnövekedés kifulladása, valamint a belső fogyasztás elhúzódó stagnálása rontotta a vállalatok növekedési és jövedelmezőségi kilátásait, emellett a magyar szabályozói környezet változása és a pénzügyi piacokon tapasztalható bizonytalanság szintén kedvezőtlen hatással volt a hitelezési aktivitásra, derül ki a KPMG felméréséből.
A felmérés szerint júniushoz képest lényegében nem változott a bankok vállalathitelezési hajlandósága: a megkérdezettek kétharmada továbbra is teljes mértékben nyitott, és különböző mértékű korlátozások mellett a többi megkérdezett hitelintézet is hajlandó vállalatok finanszírozására. A hitelezési hajlandóság a működési és beruházási célú hitelek esetén a legmagasabb, míg ingatlanfejlesztésekhez csak jelentős korlátozásokkal nyújtanának hiteleket, sőt, egyes bankok attól teljesen elzárkóznak.
A válaszadók többsége összességében változatlan hitelezési feltételrendszerre számít, ugyanakkor a bankok monitoring-tevékenységének erősítése több banknál is napirenden van. A vállalati hiteltermékek iránti kereslet terén a bankok jelentős része nem számolt be érzékelhető változásról, néhány hitelintézetnél pedig kissé csökkent az aktivitás az elmúlt hónapokban.
Átlag feletti a problémás hitelek aránya az építőiparban
Növekedési kilátásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a vállalati hitelportfólió volumenének változásával kapcsolatban a banki vezetők – a júniusban várt stagnálás helyett – most már az állomány csökkenését prognosztizálják a bankszektor egészében a következő hónapokban, míg saját hitelintézetükre vonatkozóan megegyezik a volumen csökkenését és növekedését várók száma.
A felmérésben résztvevők többsége a vállalati hitelportfólió minőségének kismértékű romlását vetíti előre, kisebb részük szerint pedig nem várható változás ezen a téren az év végéig. A problémás hitelek átlag feletti növekedése az ingatlanszektorban és az építőipari cégek körénél várható.
A banki vezetők többsége a növekedés stagnálását várja
A banki vezetők többsége némileg pesszimistábban látja a jövőt az aktuális kormányzati makrogazdasági előrejelzéseknél: az 1 százalék és 3 százalék közötti GDP-növekedést a válaszadók mintegy egyharmada tartja elképzelhetőnek, míg a gazdaság stagnálását vetíti előre a válaszadó bankok közel fele, de több hitelintézet is 1 százaléknál nagyobb csökkenéssel számol 2012-ben. A Magyar Nemzeti Bank a jövő évre 0,6 százalékos növekedési ütemet prognosztizált, míg a költségvetési törvényjavaslat 1,5 százalékos növekedési ütemmel számol.
A banki vezetők szerint a vállalati hitelezési aktivitásra pozitív hatással lenne, ha kiszámíthatóbbá válna a gazdaságpolitika és a vállalkozói környezet, illetve konzisztens lenne a kormányzati kommunikáció. További ösztönző lehet a bankok terheinek mérséklése, míg a keresleti oldalt erősíthetné a fejlesztések fokozottabb támogatása, építőipari adókedvezmények biztosítása, illetve az állami garancia intézmények rugalmasabb működése.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
