Több adat és dokumentum kell a cégalapításhoz
Visszakerül a törvénybe az a korábbi rövid életű szabály is, hogy a cégeljárás során a székhely, fióktelep és telephely használatának jogcímét igazolni kell. A székhelyhasználatot igazoló okiratot eddig nem kellett mellékelni a cégbejegyzési kérelemhez, az érvényes jogcímet az eljáró ügyvéd ellenőrizte. Márciustól ez az okirat is szükséges lesz a cégbejegyzéshez.
Plusz követelmények a külföldi tulajdonban álló cégek számára
Dr. Szarvas Júlia elmondta, hogy a módosító törvény visszahozta a cégeljárási törvénynek a kézbesítési megbízottra vonatkozó, 2007 szeptembere előtti szabályát, amely szerint ha külföldi társaság vagy magánszemély szerepel a cégbejegyzési kérelemben és a külföldi magánszemélynek nincs magyarországi lakóhelye, kötelező kézbesítési megbízottat megjelölni. A megbízást tartalmazó okiratot a cégeljárás során be kell nyújtani. A bíróság vagy más hatóság az általuk megküldött okiratról feltételezi, hogy a kézbesítési megbízotthoz történő szabályszerű kézbesítéstől számított 15. napon ismertté válik a külföldi személy számára is. A korábban is bizonytalan tartalmú jogintézmény részletes szabályait most sem fejti ki a jogszabály.
Szintén korábbi szabály felélesztése, hogy a társaság külföldi jogi személy tagjainak hiteles fordítással ellátott cégkivonatát is csatolni kell az eljárás során. Nem elegendő tehát a továbbiakban, ha az eljáró ügyvéd ellenőrzi ezt az okiratot a társasági szerződés ellenjegyzése során, annak hiteles fordíttatása és benyújtása is kötelező. A hiteles fordítás plusz költségeket és hosszabb cégeljárást eredményez a hazánkban céget alapítani kívánó külföldiek számára.
Lassul a cégbejegyzési eljárás
Január 1-jétől egy új eljárással bővült az adózás rendjéről szóló törvény, mely alapvető hatással lesz a cégbejegyzési eljárás határidejére. Az új eljárás neve adóregisztrációs eljárás. Ennek értelmében az adószám kiadása a jövőben nem egy automatikus, azonnali eljárás lesz, hanem azt egy részletes vizsgálat előzi meg. A vizsgálat célja összefoglalóan annak megállapítása, hogy a cégek többségi tulajdonosai és vezető tisztségviselői rendelkeznek-e egy bizonyos szintet meghaladó adótartozással, illetve tagok vagy vezető tisztségviselők voltak-e olyan társaságban, mely adótartozás vagy egyéb mulasztás hátrahagyásával szűnt meg.
Az új eljárás időtartama legalább egy, de legfeljebb nyolc munkanap, és ehhez még hozzá kell adni a cégbíróságok és az adóhatóság közötti kommunikáció időtartamát, mely az eddigi tapasztalatok szerint szintén napokban mérhető. Ezért a gyakorlatban a cégbejegyzési eljárások 1-2 héttel való meghosszabbodására számíthatunk. Megszűnik az a lehetőség, hogy a cégeljárás során eljáró ügyvéd nyilatkozatával igazolja, hogy az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés megfizetését, meg kell várni, amíg az erről szóló igazolás megérkezik a Kincstártól. Ez a kötelező várakozás a gyakorlatban 1-2 munkanappal fogja késleltetni a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek beadását, legyen szó akár egyszerűsített, akár „normál” bejegyzési eljárásról.
Az egyszerűsített cégbejegyzési kérelem („1 órás cégbejegyzés”) elbírálására vonatkozó 1 munkaórás határidőt ezentúl a bejegyzést kérő társaság adószámának megállapításától számítják. Tekintettel arra, hogy az adóregisztrációs eljárás legrövidebb határideje is 1 munkanap, a korábbi 1 munkaórás bejegyzési határidő jelentősen kitolódhat. Így az egyszerűsített eljárás leglényegesebb előnyét, a gyors (változás)bejegyzés lehetőségét veszti el a módosító törvény alapján.
Az új jogszabály ezen túlmenően magas bírság kiszabását helyezi kilátásba az eljáró ügyvédek részére, amennyiben az egyszerűsített eljárás során bármely kötelező adat bejelentését, vagy irat beadását elmulasztják, vagy a benyújtott okiratok bármelyike bármilyen módon jogszabálysértő. Az ilyen mulasztás esetére fenyegető 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő bírság összege valószínűleg elegendő lesz ahhoz, hogy a jogi képviselők nagy részét elrettentse az egyszerűsített eljárás alkalmazásától. Egyszerűsített eljárás esetén több napra, vagy akár egy hétre, normál eljárás esetén pedig akár 3-4 hétre is nőhet a cégbejegyzési eljárás időtartama.
A „fantomizálódás” ellen
A módosító törvény újdonságként vezeti be a tagváltozás bejegyzése iránti eljárást. Az új eljárás lényege, hogy ha a tag részesedésének átruházását jelentik be a cégbíróságnak, a cégbíróság értesíti erről az adóhatóságot. Amennyiben az adóhatóság adatai szerint a változással érintett cég 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik, a cégbíróság hiánypótlás keretében felhívja a társaságot a részesedés-átruházás napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. Az új szabály várhatóan lassítja a tagváltozás bejegyzését az ilyen köztartozással nem rendelkező cégek esetében is. Nő továbbá az ügyvezetőkre, illetve tagokra vonatkozó kizáró okok száma. A „fantomizált” cégek vezetői a korábbi három év helyett öt évig nem tölthetnek be más cégben vezető tisztségviselői pozíciót, illetve nem lehetnek ott többségi tulajdonosok.
Rugalmasabb szabályok az osztalékelőleg fizetésére
Január 1-jétől osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető. Ezzel az éves beszámoló annak jóváhagyását követően is, a fordulónapjától számított 6 hónapon belül felhasználható osztalékelőleg-fizetésének elhatározására, ebben az időtartamban nem szükséges ehhez közbenső mérleget készíteni. Ezen az időponton túlmenően osztalékelőleg fizetése érdekében a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül figyelembe lehet venni, mely időtartam eddig nem volt meghatározva a jogszabályban.
Devizában a jegyzett tőke
A jogszabályváltozás reagál arra a több éve élő cégbírósági gyakorlatra és a számviteli szabályokból egyébként következő lehetőségre, hogy a cégek devizában is meghatározhatják jegyzett tőkéjüket. A kft. törzstőkéje esetében a jogszabály szövege ezt eddig elvileg nem tette lehetővé, a gyakorlat azonban ezt meghaladta, ezt követte most a tételes jogszabályi változás. Továbbra is adós maradt azonban a jogalkotó ennek részletszabályaival, azaz hogy például mikor és milyen árfolyammal lehet átváltani a jegyzett tőkét devizára, illetve azt esetlegesen visszaváltani forintra. A számviteli törvény kisegítő szabályai ugyanis erre a tételes társasági anyagi jogi kérdésre nem adnak választ.
Hatalmas bírságot kapott a Meta. 
