A harmadik negyedévben 8511 cég szűnt meg Magyarországon, ez 32 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. A hazai vállalatok száma elérte évtizedes tetőpontját, a törölt cégek száma meghaladta az újakét, ami a szigorodó jogszabályok és az elnyúló gazdasági stagnálás együttes hatásának köszönhető – véli Tóth Tamás, az adatot közlő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.
Minden idők negyedik legrosszabb negyedévének bizonyult a magyar vállalkozások számára az elmúlt három hónap. 8511 céget töröltek a cégbíróságok, ami jelentősen meghaladja a 2011-2012-ben megszokott havi hatezres átlagot.
A mostani adat ugyanakkor trendfordulót jelez. Az Opten már 2012-ben azt jósolta, a működő vállalatok száma elérte tetőpontját. A törlési hullám a közlejövőben csillapodik ugyan, de a cégalapítások számában is erős a visszaesés, így az elkövetkező hónapokban a gazdasági társaságok számának további csökkenése várható - mondja a cég igazgatója.
A legtöbb cég kényszertörléssel szűnik meg
A harmadik negyedévben mindössze 2716 céggel szemben indult felszámolási eljárás. Ez 2008 második negyedéve óta a legjobb adat, azóta ugyanis rendre öt-hatezer cég jutott erre a sorsra negyedévente. Hasonlóképpen alacsony szintre esett a végelszámolás alá kerülő cégek száma: a harmadik negyedévben 2133 céget zárattak be a tulajdonosok – ez is a legalacsonyabb érték a válság kitörése óta.
Az építőipar is lábadozik Augusztusban 458 céget töröltek az építőiparban, azaz folytatódott a megszűnő cégek számának lassú, de biztos apadása. Kérdéses azonban, hogy az egyre nagyobb volumenű állami megrendelések mikor érik el a legveszélyeztetettebb kisvállalkozói kört. |
A cégek törléséhez vezető eljárástípusok közül egyedül a kényszertörlések száma emelkedik. A harmadik negyedévben közzétett 4671 ilyen eljárás több mint duplája az előző negyedévinek, és csaknem négyszerese az előző év azonos időszaki értékének. A jogalkotók 2011 óta dolgoznak az elaprózott és nagy fluktuációjú hazai cégstruktúra egészségesebbé tételén. Mostanra sikerült elérni, hogy megálljon a cégek számának irreális növekedése - véli Tóth Tamás. Az igazgató szerint a közeljövőben a fluktuáció folyamatos csökkenésével és a vállalatok abszolút számának lassú apadásával vagy stagnálásával számolhatunk.
A kényszertörlést tavaly márciusban vezette be a cégtörvény. Azóta egyre többször élnek a hatóságok ezzel az eszközzel, a harmadik negyedéves adat mégis komoly megugrás a megelőző negyedévekhez képest.
Még mindig megkeserítik a rendes vállalkozók életét
A te kft-d tőkéje rendben van? A kft-k 2014. március 15-ét követően társasági szerződésük első módosításával egy időben lennének kötelesek végrehajtani a jegyzett tőke 3 millióra emelését, de legkésőbb 2016. március 15-ig. Ebből adódhat némi lehetőség az időnyerésre - részletek >> |
Fellélegezni még korai lenne: az ideális állapottól még nagyon messze van. Európai mértékekben továbbra is rendkívül magas a mikrovállalkozások aránya, a fluktuáció pedig egy egész nagyságrenddel nagyobb, mint például Németországban - mondja az Opten igazgatója.
A szürkegazdaság szereplői, a fiktív vállalatok és a felelősséget hárító valódi tulajdonosaik továbbra is komoly károkat okozhatnak ügyfeleiknek.
„Évek óta szorgalmazzuk, hogy a hatóságok erélyesen lépjenek fel az ilyen cégek megszüntetése érdekében, tulajdonosaikat pedig tiltsák el a cégvezetéstől, kifizetetlen számláikkal ugyanis jól működő cégeket hoznak nehéz, sőt sokszor megoldhatatlan helyzetbe” – mondja Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint a jogszabályok e téren 2013-ban is szigorodtak valamelyest, gyakorlati alkalmazásuk azonban még nem tökéletes.