A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.
Magyarország a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülést a beruházások növelésével és az adók csökkentésével kívánja elérni – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még szeptember végén a Reutersnek adott interjúban.
“Beruházás, beruházás, beruházás, adócsökkentés és beruházás” – fogalmazott a kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogyan próbálná fellendíteni a magyar gazdaságot.
Az augusztus végével megszűnt munkahely-támogatási programokkal kapcsolatban Orbán Viktor továbbá azt is mondta: ha van arra indok, akkor a kormány meghosszabbítja a programot, de most mindenekelőtt a beruházásokra összpontosít. Több cikkben foglalkoztunk már, hogy a programokra hány vállalkozás jelentkezett (például itt és itt), de valójában úgy látszik, a kormányzat tényleg nem lát semmilyen indokot arra, hogy folytatódjanak ezek a támogatások. Ezt megerősíti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető a két héttel ezelőtti Kormányinfón elhangzott kijelentése is, miszerint a kormányban úgy látják, most a beruházások támogatása a legfontosabb, ez biztosíthatja, hogy jövőre növekedjen a gazdaság és legyenek munkahelyek.
Megkerestük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), miként értékelik mindezt, illetve milyen támogatásokat tartanának elfogadhatónak.
Az önkormányzatok is vegyék ki a részüket
"A bértámogatásnak komoly szerepe kell legyen ebben a válságban. Ugyanakkor a nagy önkormányzatoknak ki kell venniük a részüket a vállalkozások támogatásában, ahogyan azt a külföldi példák is mutatják. Mivel eddig a támogatások oroszlánrésze a kormánytól jött, a bértámogatások megoldását mi egy önkormányzatok-kormány együttműködésben látjuk. Az adott önkormányzat egy nominális, kvóta rendszerű bértámogatást ad a vállalkozásoknak, míg a kormányzat adókönnyítéssel járul hozzá a programhoz" – közölte megkeresésünkre a BKIK.
A kamara korábban már javaslatot tett például a főváros és a kormány számára a budapesti vállalkozások megsegítése érdekében: kiadáscsökkentést, fogyasztásélénkítést, átképzéseket és azok eszközszintű támogatását, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek felújításának támogatását, valamint a taxisok támogatását kérte. Emellett a tavaszihoz hasonló (Kurzarbeit) jellegű bértámogatás bevezetését is javasolta.
A BKIK októberben javaslatot tett a válságkezeléshez szükséges terhek igazságos megosztásának kiszámítási módszerére is. A BKIK szakértői a budapesti válságkezelés finanszírozását objektíven mérhető és minden fél által elfogadható matematikai számításokra alapoznák. Ilyen alap az egy főre jutó költségvetési keret, így a BKIK ezt javasolja közös számítási módszernek, eszerint minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22 százalék arányban osztoznának a terheken.
Az MNB is folytatná
Nem csak az érdekvédelmi szervezetek, hanem maga a Magyar Nemzeti Bank is a munkahelyvédelmi bértámogatások folytatása és egyszerűsítése mellett érvelt szeptember végén megjelent 50 pontos javaslatcsomagjában. Ahogy fogalmaztak, a munkahelyvédelmi bértámogatásra allokált források jelentős része továbbra is rendelkezésre áll. A program meghosszabbítása során célszerű tovább egyszerűsíteni az adminisztrációt, hosszabb igénybevétel esetén emelkedő állami támogatást biztosítani és a gyermeket nevelők számára emelt összegű támogatást nyújtani.
Az élénkülés még korántsem jelent kilábalást
„Támogatjuk a kormányzat fejlesztési törekvéseit és magunk is úgy ítéljük meg, hogy a XXI. század digitális forradalmában csak akkor lehetünk nyertesek, ha lépést tartunk a technológiákkal. Ugyanakkor a gazdasági szereplők több mint 95 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyek további működése nélkül nincs gazdaság. Azok a legjobb, legfejlődőképesebb cégek nem tudnak továbbfejlődni és nincs jövőjük, ha Magyarországon tömeges csődök indulnak el és munkavállalók százezrei vesztik el állásukat. Időt kell adni a kevésbé fejlett, vagy fejlődőképes cégeknek is a továbbélésre, a lépésváltásra” – véli Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
„Ha egy cég a koronavírus első hullámában bukott 30 százalékot és most kissé fellendülő szakaszban van, akkor sem éri el az év eleji bevételi szintet még sokáig, hiszen először a nagy zuhanás mínuszait kellene visszahoznia. Tehát az itt-ott tapasztalható élénkülés még nem a kilábalás” – tette hozzá.
A vállalkozók is a Kurzabeit mellett érvelnek
Hogy a VOSZ milyen támogatási formában látja a kiutat, Perlusz László szerint a tavasszal közösen kicsiszolt bértámogatási rendszer kereteinek megnyitása biztos, hogy nagy megkönnyebbülést jelentene még azon cégeknek is, akik ma még nem vennék igénybe, de tudnák, hogy januárban ott lesz a mentőöv, ha kell. A többi eszköz (például adó- és járulékcsökkentés) szintén ösztönző hatású lenne ahhoz, hogy a vállalkozók kitartsanak még néhány hónapig, a vakcináig, a piac megnyugvásáig.
A támogatások odaítélése pedig rászorultsági elven kellene működjön – mondja a VOSZ főtitkára –, hasonlóan a törlesztési moratórium meghosszabbításához. Tehát például amely cég legalább 25 százalékos bevétel-csökkenést szenvedett el, az részesülhet a támogatásban. Ezzel piacsemleges és igazságosabb is lehet a szükséges beavatkozás a piaci folyamatokba.
Több mint másfélszeres kereslet mellett értékesített diszkont kincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. 
