- Kevés olyan területe van az életnek, ahol ne használnánk ipari gázt, az emberek többsége mégsem tudja, pontosan mi is ez.
- Ha egyszerűen akarom definiálni, akkor minden gáz ipari gáz, kivéve az energetikai célra használt szénhidrogén alapú termékeket, mint például a háztartások fűtésére szolgáló földgáz, vagy PB gáz. Az ipari gázok egyik főcsoportját a levegőgázok alkotják. Fő alapanyagunk tehát egyszerűen maga a levegő.
- Így kell a levegőből pénzt csinálni.
- Valóban, de a dolognak van egy szépséghibája: nem olyan egyszerű a levegőt alkotórészeire bontani. Amit kinyerünk a levegőből az elsősorban a benne mintegy 78%-ban jelen lévő nitrogén, a 21%-ban meglévő oxigén, valamint az argon, melynek aránya már 1% alatt van. Ezenkívül pedig minden egyéb hasznosítható alkotóelem nemesgáz, de ezek aránya a levegőben már tényleg nagyon alacsony.
|
| Bohner Zsolt: a német munkakultúra áll hozzám közel |
|
Technológiánk valószínűleg nagyon szimpatikus minden magyarnak, hiszen igen hasonló a pálinkafőzéshez, gyakorlatilag egy többszörös desztillációs folyamat végén tudjuk a levegőt alkotóelemeire bontani. Csakhogy míg a pálinkafőzdék magas hőmérsékleten dolgoznak, nálunk a desztillációs folyamathoz -200 ºC fokra van szükség. Alapanyagunk, a levegő ugyan valóban ingyen áll rendelkezésre, de a -200 ºC fok előállításához rengeteg energia kell. Tulajdonképpen ez a legnagyobb költségtényező.
A levegőgázokon kívül másik lényeges "alapanyagunk" a szén-dioxid. Hazánkban elsősorban a Dunántúlon találhatóak természetes, földalatti CO2-lelőhelyek. A Messer és a Mol cégek vegyesvállalata, a Messer Mol Gáz Kft. ölbői üzemében, közel 2 km-es mélységből, magas nyomáson hozzuk felszínre a szén-dioxidot, amelyet tisztítunk, majd cseppfolyósítunk.
- Milliárdos befektetéseket hajtanak végre évről évre, nem kockázatos ez ilyen gazdasági környezetben, vagy ezen a piacon csak így lehet érvényesülni?
|
| Innováció és tradíció - az újpesti levegőgyár |
- Azt gondolom, hogy ezen a piacon e nélkül nem lehet hosszú távon fennmaradni, hatékonyan működni. Immár 23 éve vagyunk jelen Magyarországon, a rendszerváltás után az egyik első vegyesvállalatot hoztuk létre itt a régióban. A kezdet ma már szinte elképzelhetetlen: a tulajdonosok hatalmas beruházást valósítottak meg, akkori értéken 50 millió német márkaért, a menedzsmenttel szemben az elvárás egyértelmű volt, a befektetésnek meg kell térülnie. A beruházás tárgya a levegőszétválasztó üzem volt, az itt előállított termékek értékesítéséből kellett fedezni a tőkeköltséget - ma már ez biztosan nem így működne. A mostani üzletmenet szerint kell egy vevő, kell egy partner és mindenek előtt kell egy szerződés, ami hosszú távon biztosítja a beruházás megtérülését és csak ezután indulhat el maga a beruházás. Az első nagy lépést 20 éve tettük meg és azóta gondos gazda módjára folyamatosan karban tartjuk eszközeinket, technológiánk pedig ma is versenyképes. A Messer abban a helyzetben van, hogy könyvértékeit tekintve a korábbi beruházások megtérültek, és így a cash-flowban jelentős többlet áll rendelkezésre az újabb fejlesztésekre, hogy a piaci pozícióinkat erősíteni tudjuk.
- A Messer az árbevétele tekintetében is markáns növekedést tud felmutatni, ez sem igazán jellemző mostanság a hazai cégekre.
A mi tevékenységünk tulajdonképpen válságrezisztens, hiszen ipari gáz nélkül nincs ipar. Az egészségügytől a petrolkémián át a feldolgozóipar valamennyi ágazatáig mindenhol felhasználják termékeinket, így a vevőkörünk igen diverzifikált. 13 milliárdos forgalmunk mögött közel 10 ezer partner áll. Ez lehet annak a magyarázata, hogy árbevételünk növekedett, a most húzóágazatnak számító feldolgozóipar, vagy az elmúlt években jól teljesítő élelmiszeripar, az exportorientált cégek, vagy például az idetelepült nagy autógyárak mind húznak magukkal minket is.
- Kik a legfőbb partnereik?
- Sok olyan partnerünk van, akivel a magyarországi piacra lépés óta kapcsolatban állunk, és vannak olyan nagyfogyasztók is, ahol a Messer nagyobb beruházás keretében külön üzemet épített az ipari gáz igények kielégítésére. A TVK esetében például hosszú távú szerződést kötöttünk és felépítettünk egy külön levegőszétválasztó üzemet, egyszerűen leszállíthatatlan ugyanis az a gázmennyiség, amennyire a TVK-nak szüksége van. Egy ilyen projektnek a megtérülése csak hosszú távon biztosított. Sok ilyen partnerünk van az autóipari szereplők, petrolkémiai nagyvállalatok körében, de ezek mellett rengeteg kkv-nak is szállítunk gázt.
- A német anyavállalattal milyen a kapcsolat?
- 21 éve dolgozom itt, így a német munkakultúrát ismerem leginkább, ez áll közel hozzám. Az anyavállalat nagy szabadságot biztosít nekünk, de nyilván ehhez teljesítmény is kell. Kezdetekben több német és osztrák kolléga dolgozott itt, de ők folyamatosan „tolódtak le délre" a Messer által megcélzott újabb piacokra. A bizalmat talán az is jól mutatja, hogy ma már csak magyar kollégákból áll csapatunk. A Magyarországra betelepülő német cégek miatt nagyon fontos, hogy jó a kapcsolatunk az anyavállalattal. Aki "odahaza" is együtt dolgozott a Messerrel, jó esetben sem fog mással szerződni.
- A több milliárdos beruházások mellett mennyire hangsúlyos a K+F? Az ipar fejlődése folyamatosan újabb igényeket, szükségleteket teremt.
- Olyan téma ez, amiről sok szó esik mostanság, a K+F nálunk nagyon fontos terület. Az EU országai átlagban a GDP 2,8%-át költik kutatás-fejlesztésre, a skandináv országok ennél is többet, akárcsak az USA vagy Japán, ahol szintén 3% felett van ez az arány. Ezzel szemben Magyarország a nemzeti össztermék kevesebb mint 1%-át fordítja erre a célra. A tavalyi évig, amíg meg nem szűnt ez a lehetőség, az innovációs hozzájárulás keretében több magyar egyetemmel és főiskolával szerződtünk. Olyan fejlesztésekben működtünk együtt, amelyek mindkét fél számára előnyösek voltak. Ezenkívül a Messernek vannak saját fejlesztési központjai, például Ausztriában, Franciaországban, Németországban. Sok partnerünkkel együtt tesztelünk új eljárásokat, hogy megfeleljünk az újabb iparági igényeknek. Tehát jelentős anyagi forrásokat fordítunk erre a célra, az árbevételünk arányában kifejezve ez biztos, hogy több mint amennyit a magyar állam áldoz a kutatás-fejlesztésre a GDP-hez viszonyítva.
A piac lassan telítetté válik, új szereplők jelennek meg, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a partnereink számára új utakat nyissunk meg. A fejlesztési folyamatokból profitálnia kell a fogyasztóknak, máskülönben nem vesznek ipari gázokat. Vagy hatékonyabbá kell tudnunk tenni a folyamatait, vagy a környezetvédelmi szempontokra kell odafigyelnünk, vagy egyszerűen csak jobb minőségű terméket kell tudnunk előállítani. A verseny nagyon erős, csak így tudjuk megtartani piaci részesedésünket.
- Mennyire árérzékenyek ezen a piacon a fogyasztók?
- Árérzékenyek, de ez természetes. Termékeink tekintetében nem sok minden különböztet meg minket a versenytársainktól, tulajdonképpen a minőség, az ár és az innováció ilyen tényező. Ár tekintetében nagy előnyünk, hogy termékeinket itt állatjuk elő, így alacsonyabbak a logisztikai költségek.
- 21 éve van a cégnél, végigjárta a szamárlétrát. Nem csábította soha valami új terület, mi motiválja?
- A Messernél dolgozom, mert jól érzem magam és ez a legfontosabb. Tulajdonképpen 4-5 évenként mindig alkalmam volt rá, hogy cégen belül új területen próbáljam ki magam. Fontos az is, amit már az interjú elején is említettem: a német munkakultúrát nagyon kedvelem. Jó teljesítmény esetén nagy önállóságot biztosít.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
