A szakmai szervezet elnöksége szerint, ezzel érdemben csökkenteni lehetne a magyar gazdaság importfüggését, és növelni az ellátásbiztonságot még az új paksi egységek üzembe helyezése előtt. Nemcsak a nemzeti lignitvagyon hasznosulhatna így a továbbiakban is, hanem a beruházással új, hosszú távon piacképes termelőegységek és új munkahelyek is létrejönnének.
Kell a külföldi
Bencsik János a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságainak elnöke is a minap a Mátrai Erőmű megújítása mellett érvelt. Részletek >>> |
2013-ban 9100 megawatt volt a magyarországi beépített erőművi kapacitás, ebből mintegy kétharmad az üzembiztosan igénybe vehető teljesítőképesség. Tavaly a 6400 megawattot is meghaladó bruttó csúcsterhelés mellett már csak a behozatali többlet jelentette a biztonságot a hazai ellátásban.
Az elöregedett erőművek várható leállása miatt a 2020-ig hátralévő hat évben legalább 1500 megawatt új kapacitást kellene üzembe helyezni, ami a megújuló forrásra alapozott áramtermelésnövelésével nem lehetséges - hívják fel a figyelmet.
Lerabolják a németek
A kialakult helyzetben felértékelődik az egyetlen jelentős hazai ásványvagyon, a lignit - mutat rá a szövetség, hozzátéve: rekonstrukció és fejlesztés nélkül azonban az erőmű nem üzemeltethető, a német tulajdonosok pedig nem fejlesztik a mátrai erőművet. Ehelyett pénzügyileg „lerabolják” az erőművet,majd a „romokat” felajánlják a magyar államnak - fogalmaznak a közleményben.
Az Energiapolitika 2000 Társulat szerint az állami finanszírozás, illetve a jelenlegi tulajdonosnak nyújtott kedvező kormánykölcsön jelenthetne megoldást, de a jelenlegi tulajdoni arányok megtartásával, tőkeemeléssel is végre lehetne hajtani a Mátrai Erőmű fejlesztését.
Lignitnagyhatalom vagyunk?
Magyarország szénvagyona 3300 millió tonnát tesz ki, ennek döntő többsége lignit. Az éves kitermelés 9-10 millió tonna (amiből 8 millió tonna lignit),vagyis a jelenlegi kitermelési ütemmel a készletek évszázadokig elégségesek lehetnének.
A szén jelentősége a hetvenes évek második felétől csökken a primerenergia-ellátásban és a villamosenergia-termelésben. Ezzel egyidejűleg, a lignit részaránya jelentősen növekedett: a felhasznált mennyiség kismértékű növekedésével a termelt villamos energia 15 százalékát állították elő lignitalapon 2007-ben.
A szén szerepe a hazai villamos energia termelésben. (Forrás: Magyar villamosenergia-rendszer statisztikai adatai/Energiaklub) |