.jpg)
Illúzió, hogy létezne olyan adat, amelyet ne lehetne ellopni, de ennek kockázatát lehet csökkenteni - mondta Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja 2008 elnevezésű budapesti konferencia főszervezője. Illúzió, hogy létezne olyan adat, amelyet ne lehetne ellopni, de ennek kockázatát lehet csökkenteni - mondta Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja 2008 elnevezésű budapesti konferencia főszervezője.
A szakember általános tapasztalata szerint az adatvédelmi kérdések alfája és omegája mindig az, hogy az ember tisztában van-e "az adatvagyonával", vagyis tudja-e azt, milyen adatot kell megvédenie, azok merre "közlekednek" az adott szervezeten belül, és hogyan tudja azokat megvédeni.
Keleti Arthur úgy vélekedett, hogy majdnem minden szervezetnél komoly deficitek vannak e téren, ugyanis a cégek, intézmények legtöbbször nem tudják jól azonosítani a különböző adatvagyonokat, nem tudják megnevezni az adatgazdákat, vagyis azt, hogy különböző adatokért ki a felelős. A másik probléma - folytatta -, hogy az adatokat nagyon nehezen tudják kezelni, figyelemmel követni, "merre jár, járt".
Éppen ezért nemcsak az a fontos, hogy megjelöljék az adatot, hanem az is, hogy nyomon tudják követni - fűzte hozzá; hangsúlyozva, hogy olyan esetekben, mint amilyenek például az elmúlt hetekben történtek, különösen fontos, hogy a megjelölt adatokat - tekintve, hogy azok komoly titkok is lehetnek - még zárt rendszereken belül is kövessék. Hangsúlyozta: attól, hogy egy rendszer zárt, azon belül még bármi történhet.
Külön kiemelte, sok szervezet egyáltalán nem tudja, hol vannak az adatai, nem tudja követni, és nagyon sokan meg sem jelölik. Ugyanakkor - folytatta - a biztonsági szolgálatok nagyon jól tudják jelölni az adataikat, az viszont más kérdés, mennyire tudják követni az útjukat, amely "valóban borzasztó nehéz".
Az államigazgatásban általános az a tapasztalat a szakember vélekedése szerint, hogy a dokumentálásig eljutnak, de informatikai biztonságukban már komoly hiányosságok vannak - valószínűleg erőforráshiány miatt.
Az üzleti szférában álláspontja szerint ez már egy fokkal jobban működik, mint az állami szerveknél, hiszen akinek magának kell megélnie a saját költségvetéséből, az sokkal jobban odafigyel arra, hogy az ő adataihoz ne férjen hozzá senki. Keleti Arthur közölte: Magyarországon megvan az a szakembergárda, amely el tudja végezni a megfelelő adatvédelmi teendőket.
Kezdenek rádöbbenni a cégek: fontos a biztonság
A cégvezetők többsége úgy érzékeli, hogy a magyar kis- és középvállalatok továbbra is alulértékelik az informatikai biztonság szerepét - derül ki az első független magyar IT-biztonsági felmérésből.
A BellResearch kutatása szerint a 200 legnagyobb vállalat, különösen a pénzügyi szektorban, jóval fejlettebb IT-biztonsági infrastruktúrával rendelkezik, mint a többi cég.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az ITBN főszervezője által kezdeményezett kutatás szerint csak minden hatodik vállalat foglalkoztat kifejezetten a biztonsággal foglalkozó munkatársat, máshol ez a terület az informatikai csapat feladatai közé tartozik. Teszik ezt annak ellenére, hogy az elemzés szerint a biztonság nem üzemeltetési, hanem ellenőrző feladat.
Mindebből következően a biztonság sokszor súlytalan a cég tevékenységében, s ezért kevés költséget és erőforrást rendelnek hozzá. A kutatás szerint a legtöbb vállalat maximum 2 millió forintot költ egy évben IT biztonságra, s egyáltalán nem jellemző, hogy dedikált IT biztonsági kerettel rendelkeznének a vállalatok vagy az intézmények.
A felmérés szerint 2 millió forintból egy közepes tűzfal-megoldást vagy egy elfogadható vírusvédelmi megoldást lehet telepíteni, de a kettőt együtt, jó minőségben már nem lehet megvásárolni belőle.
A kutatás szerint a biztonsági kihívások erősödését nem érzékelik egyértelműen a válaszadók, inkább a kihívások jellege változott meg. Korábban a vírusok jelentették a legnagyobb problémát, most a spamet nevezték meg növekvő kockázatként.
Az elemzés kimutatta azt is, hogy nagy arányban nőnek az informatikai kapacitások, s ez még több teret ad az emberi hibáknak.
Az IT biztonsági megoldások körében egyre nagyobb szerepet kapnak az üzletmenet folytonosságot biztosító megoldások, ami azért jó jel, mert mutatja, hogy a vállalatok rájöttek, a védelem nem öncélú: azért kell védekezni, hogy a vállalat folyamatosan működjön, s ne érje kár.
Megfigyelési botrány: gazdasági adatokra utaztak
Az ön gépe sem "tiszta", csak azt hiszi!
Digitális világ: van képünk hozzá
Döbbenetes tájékozatlanság: így internetezünk
Havonta csak 6 órát lógunk a neten
Zsarolás, munka, Paris Hilton - változó spamdivat
A maffia új arca: spam
A szakember általános tapasztalata szerint az adatvédelmi kérdések alfája és omegája mindig az, hogy az ember tisztában van-e "az adatvagyonával", vagyis tudja-e azt, milyen adatot kell megvédenie, azok merre "közlekednek" az adott szervezeten belül, és hogyan tudja azokat megvédeni.
Keleti Arthur úgy vélekedett, hogy majdnem minden szervezetnél komoly deficitek vannak e téren, ugyanis a cégek, intézmények legtöbbször nem tudják jól azonosítani a különböző adatvagyonokat, nem tudják megnevezni az adatgazdákat, vagyis azt, hogy különböző adatokért ki a felelős. A másik probléma - folytatta -, hogy az adatokat nagyon nehezen tudják kezelni, figyelemmel követni, "merre jár, járt".
Éppen ezért nemcsak az a fontos, hogy megjelöljék az adatot, hanem az is, hogy nyomon tudják követni - fűzte hozzá; hangsúlyozva, hogy olyan esetekben, mint amilyenek például az elmúlt hetekben történtek, különösen fontos, hogy a megjelölt adatokat - tekintve, hogy azok komoly titkok is lehetnek - még zárt rendszereken belül is kövessék. Hangsúlyozta: attól, hogy egy rendszer zárt, azon belül még bármi történhet.
Külön kiemelte, sok szervezet egyáltalán nem tudja, hol vannak az adatai, nem tudja követni, és nagyon sokan meg sem jelölik. Ugyanakkor - folytatta - a biztonsági szolgálatok nagyon jól tudják jelölni az adataikat, az viszont más kérdés, mennyire tudják követni az útjukat, amely "valóban borzasztó nehéz".
Az államigazgatásban általános az a tapasztalat a szakember vélekedése szerint, hogy a dokumentálásig eljutnak, de informatikai biztonságukban már komoly hiányosságok vannak - valószínűleg erőforráshiány miatt.
Az üzleti szférában álláspontja szerint ez már egy fokkal jobban működik, mint az állami szerveknél, hiszen akinek magának kell megélnie a saját költségvetéséből, az sokkal jobban odafigyel arra, hogy az ő adataihoz ne férjen hozzá senki. Keleti Arthur közölte: Magyarországon megvan az a szakembergárda, amely el tudja végezni a megfelelő adatvédelmi teendőket.
Kezdenek rádöbbenni a cégek: fontos a biztonság
A cégvezetők többsége úgy érzékeli, hogy a magyar kis- és középvállalatok továbbra is alulértékelik az informatikai biztonság szerepét - derül ki az első független magyar IT-biztonsági felmérésből.
A BellResearch kutatása szerint a 200 legnagyobb vállalat, különösen a pénzügyi szektorban, jóval fejlettebb IT-biztonsági infrastruktúrával rendelkezik, mint a többi cég.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az ITBN főszervezője által kezdeményezett kutatás szerint csak minden hatodik vállalat foglalkoztat kifejezetten a biztonsággal foglalkozó munkatársat, máshol ez a terület az informatikai csapat feladatai közé tartozik. Teszik ezt annak ellenére, hogy az elemzés szerint a biztonság nem üzemeltetési, hanem ellenőrző feladat.
Mindebből következően a biztonság sokszor súlytalan a cég tevékenységében, s ezért kevés költséget és erőforrást rendelnek hozzá. A kutatás szerint a legtöbb vállalat maximum 2 millió forintot költ egy évben IT biztonságra, s egyáltalán nem jellemző, hogy dedikált IT biztonsági kerettel rendelkeznének a vállalatok vagy az intézmények.
A felmérés szerint 2 millió forintból egy közepes tűzfal-megoldást vagy egy elfogadható vírusvédelmi megoldást lehet telepíteni, de a kettőt együtt, jó minőségben már nem lehet megvásárolni belőle.
A kutatás szerint a biztonsági kihívások erősödését nem érzékelik egyértelműen a válaszadók, inkább a kihívások jellege változott meg. Korábban a vírusok jelentették a legnagyobb problémát, most a spamet nevezték meg növekvő kockázatként.
Az elemzés kimutatta azt is, hogy nagy arányban nőnek az informatikai kapacitások, s ez még több teret ad az emberi hibáknak.
Az IT biztonsági megoldások körében egyre nagyobb szerepet kapnak az üzletmenet folytonosságot biztosító megoldások, ami azért jó jel, mert mutatja, hogy a vállalatok rájöttek, a védelem nem öncélú: azért kell védekezni, hogy a vállalat folyamatosan működjön, s ne érje kár.
Megfigyelési botrány: gazdasági adatokra utaztak
Az ön gépe sem "tiszta", csak azt hiszi!
Digitális világ: van képünk hozzá
Döbbenetes tájékozatlanság: így internetezünk
Havonta csak 6 órát lógunk a neten
Zsarolás, munka, Paris Hilton - változó spamdivat
A maffia új arca: spam
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
