Bár az általános gazdasági környezet valamivel kedvezőbb az eurózóna és Nyugat-Európa országaiban, mint egy évvel korábban, összességében továbbra sem beszélhetünk masszív növekedési kilátásokról vagy stabil fenntarthatóságról.
Kockázatosabb piacok felé is nyitnak
A nyugat-európai régióban évek óta tapasztalható visszaesés és stagnálás, valamint a borús kilátások arra ösztönözték a nyugat-európai cégeket, hogy megpróbáljanak új piacokat keresni, elsősorban Kelet-Európában, a Közel-Keleten valamint Ázsiában.
Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb, 2013 tavaszi kiadása Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország vállalkozásait vizsgálta. |
Az új üzleti partnerek azonban jelentős kockázatokat is jelentettek az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint, hiszen a 14 ország átlaga azt mutatja, hogy az idén a vállalkozások 62,3%-a már szembesült fizetési késedelemmel belföldi számláinak rendezése esetén, míg a külföldiek esetében 45,9% ez az arány. Ha azonban a számlák értékét vesszük alapul, akkor a belföldieknél 30,1%-ot, míg a külföldieknél 28,8%-ot nem egyenlítenek ki határidőre. Az 1-30 nap közötti csúszások a késve fizetett számlák értékének 67%-át teszik ki, a 30-60 nap hosszú késések 26%-ot, míg 90 napon túli lejáratok 7%-ot. Azonban az utóbbi adattal kapcsolatban riasztó, hogy a 90 napja lejárt tartozások értéke egy éve alatt a belföldi partnerek esetében 15%-kal, a külföldiek esetében 22,6%-kal növekedett a vizsgált országokban.
A belföldi számlákkal kapcsolatos fizetési késedelmek terén Olaszország jár az élen, ahol a számlák értékének 36,8%-át nem egyenlítik ki időben. A 14 ország közül Dániában a legpontosabbak a vállalkozók hazai ügyfeleikkel, itt csak a számlák értékének 18,9 százaléka nem érkezik meg időben. Export esetén jelenleg a svájci vállalkozók vannak a legrosszabb esetben, az általuk kibocsátott számlák értékének 38,7%-át fizetik késedelmesen, míg a lista túloldalán a görögök helyezkednek el 8,7%-os értékkel.
Rengeteg számlát sosem fizetnek ki
Ezzel párhuzamosan a be nem hajtható tartozások aránya is meredeken emelkedett Nyugat-Európában: belföldi partnerek által soha ki nem egyenlített számlák értéke 42,9%-kal, míg a külföldiek számlái esetében 74,1%-kal nőtt a leírások értéke, amelyek így az összes számla értékének 5, illetve 4,7%-át teszik ki. A legrosszabb a helyzet Olaszországban, ahol átlagosan a számlák 7,6%-át sohasem fizetik ki, míg elvileg a legjobb Görögországban, ahol 1% alatt van ez az aránya.
Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító igazgatója |
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az új piacok és új üzleti partnerek keresése számos esetben kellő előretekintés nélkül történt, a cégek nem tettek meg mindent az esetleges vevői kockázatok feltérképezésére, kezelésére, vagy felszámolására. Jól mutatja ezt a behajthatatlan tartozások korábbi évek átlagánál magasabb aránya – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
A romló pénzügyi fegyelem nagy kockázatot jelent
A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változtak a 2012-es felmérés eredményéhez képest az elmúlt egy évben: a megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége továbbra is likviditási problémákkal küzd, és fizetőképessége fenntartása érdekében, kényszerűségből választja a késedelmes fizetést. Belföldi számlák esetében a megkérdezettek 62,3%-a (2012-ben 66,8%), külföldiek esetében pedig 45,9%-a (2012-ben 46,2%) mondta azt, hogy egyszerűen nincs elég pénze fizetni.
A szállítói hitelezés (beleértve a halasztott fizetést is) használata kismértékben csökkent egy év alatt, de még továbbra is igen gyakori megoldás, ugyanis a vállalkozások belföldi értékesítésük 48,1%-át, exportjuknak pedig 41,9%-át adják hitelbe; egy évvel korábban 52,5% és 46% voltak ezek az értékek. Mind belföldi, mind külföldi vevőikben a spanyol vállalkozók bíznak a leginkább, ugyanis honfitársaiknak az összes áru értékének 69,1%-át, míg a határontúliak esetében 63,3%-át adják oda azonnali fizetség nélkül. Belföldiekkel szemben a belgák (29,9%), külföldiekkel szemben a franciák (30,4%) a legóvatosabbak.
A szállítói hitel felajánlása mögötti legfontosabb ok sem változott tavaly óta, a válaszadók továbbra is a hosszú távú üzleti kapcsolat megalapozásában reménykednek: ezt belföldi partnerek esetén a válaszadó vállalkozások 42,1%-a jelölte meg, külföldi partnerekkel kapcsolatban 37,3% volt az arány. Ugyanakkor a szállítói hitelezés átlagos hossza egy év alatt a belföldi partnerek esetében 4 nappal 35-re csökkent, míg külföldiek esetében a 2 napos rövidülés 33 napos értéket jelent. Érdekesség, hogy Törökországban átlagosan 33 nappal rövidültek a határidők. Mindemellett az átlagos érték igen nagy szórást mutat, hiszen Ausztriában a belföldieknek és a külföldieknek adott hitel „futamidejének” átlaga 22 nap, addig ez Spanyolországban és Olaszországban 55 nap.
Az Atradius vezetője szerint a vállalkozások még mindig túl óvatlanok vevőikkel szemben, ugyanis a szállítói hitelek aránya továbbra is viszonylag magas, időtartamuk aránylag hosszú, amelyek a romló pénzügy fegyelemmel együttesen igen súlyos kockázatokat jelentenek a cégek működésére nézve.