TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentősen alábecsülték a kockázatokat, állítja az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadása. A tanulmány adatai szerint a nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelemből származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nőtt egy év alatt.

Bár az általános gazdasági környezet valamivel kedvezőbb az eurózóna és Nyugat-Európa országaiban, mint egy évvel korábban, összességében továbbra sem beszélhetünk masszív növekedési kilátásokról vagy stabil fenntarthatóságról.

Kockázatosabb piacok felé is nyitnak

A nyugat-európai régióban évek óta tapasztalható visszaesés és stagnálás, valamint a borús kilátások arra ösztönözték a nyugat-európai cégeket, hogy megpróbáljanak új piacokat keresni, elsősorban Kelet-Európában, a Közel-Keleten valamint Ázsiában.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb, 2013 tavaszi kiadása Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország vállalkozásait vizsgálta.

Az új üzleti partnerek azonban jelentős kockázatokat is jelentettek az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint, hiszen a 14 ország átlaga azt mutatja, hogy az idén a vállalkozások 62,3%-a már szembesült fizetési késedelemmel belföldi számláinak rendezése esetén, míg a külföldiek esetében 45,9% ez az arány. Ha azonban a számlák értékét vesszük alapul, akkor a belföldieknél 30,1%-ot, míg a külföldieknél 28,8%-ot nem egyenlítenek ki határidőre. Az 1-30 nap közötti csúszások a késve fizetett számlák értékének 67%-át teszik ki, a 30-60 nap hosszú késések 26%-ot, míg 90 napon túli lejáratok 7%-ot. Azonban az utóbbi adattal kapcsolatban riasztó, hogy a 90 napja lejárt tartozások értéke egy éve alatt a belföldi partnerek esetében 15%-kal, a külföldiek esetében 22,6%-kal növekedett a vizsgált országokban.

A belföldi számlákkal kapcsolatos fizetési késedelmek terén Olaszország jár az élen, ahol a számlák értékének 36,8%-át nem egyenlítik ki időben. A 14 ország közül Dániában a legpontosabbak a vállalkozók hazai ügyfeleikkel, itt csak a számlák értékének 18,9 százaléka nem érkezik meg időben. Export esetén jelenleg a svájci vállalkozók vannak a legrosszabb esetben, az általuk kibocsátott számlák értékének 38,7%-át fizetik késedelmesen, míg a lista túloldalán a görögök helyezkednek el 8,7%-os értékkel.  

Rengeteg számlát sosem fizetnek ki

Ezzel párhuzamosan a be nem hajtható tartozások aránya is meredeken emelkedett Nyugat-Európában: belföldi partnerek által soha ki nem egyenlített számlák értéke 42,9%-kal, míg a külföldiek számlái esetében 74,1%-kal nőtt a leírások értéke, amelyek így az összes számla értékének 5, illetve 4,7%-át teszik ki. A legrosszabb a helyzet Olaszországban, ahol átlagosan a számlák 7,6%-át sohasem fizetik ki, míg elvileg a legjobb Görögországban, ahol 1% alatt van ez az aránya.  

Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító
igazgatója

A felmérés adatai azt mutatják, hogy az új piacok és új üzleti partnerek keresése számos esetben kellő előretekintés nélkül történt, a cégek nem tettek meg mindent az esetleges vevői kockázatok feltérképezésére, kezelésére, vagy felszámolására. Jól mutatja ezt a behajthatatlan tartozások korábbi évek átlagánál magasabb aránya – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A romló pénzügyi fegyelem nagy kockázatot jelent

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változtak a 2012-es felmérés eredményéhez képest az elmúlt egy évben: a megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége továbbra is likviditási problémákkal küzd, és fizetőképessége fenntartása érdekében, kényszerűségből választja a késedelmes fizetést. Belföldi számlák esetében a megkérdezettek 62,3%-a (2012-ben 66,8%), külföldiek esetében pedig 45,9%-a (2012-ben 46,2%) mondta azt, hogy egyszerűen nincs elég pénze fizetni.

A szállítói hitelezés (beleértve a halasztott fizetést is) használata kismértékben csökkent egy év alatt, de még továbbra is igen gyakori megoldás, ugyanis a vállalkozások belföldi értékesítésük 48,1%-át, exportjuknak pedig 41,9%-át adják hitelbe; egy évvel korábban 52,5% és 46% voltak ezek az értékek. Mind belföldi, mind külföldi vevőikben a spanyol vállalkozók bíznak a leginkább, ugyanis honfitársaiknak az összes áru értékének 69,1%-át, míg a határontúliak esetében 63,3%-át adják oda azonnali fizetség nélkül. Belföldiekkel szemben a belgák (29,9%), külföldiekkel szemben a franciák (30,4%) a legóvatosabbak.

A szállítói hitel felajánlása mögötti legfontosabb ok sem változott tavaly óta, a válaszadók továbbra is a hosszú távú üzleti kapcsolat megalapozásában reménykednek: ezt belföldi partnerek esetén a válaszadó vállalkozások 42,1%-a jelölte meg, külföldi partnerekkel kapcsolatban 37,3% volt az arány. Ugyanakkor a szállítói hitelezés átlagos hossza egy év alatt a belföldi partnerek esetében 4 nappal 35-re csökkent, míg külföldiek esetében a 2 napos rövidülés 33 napos értéket jelent. Érdekesség, hogy Törökországban átlagosan 33 nappal rövidültek a határidők. Mindemellett az átlagos érték igen nagy szórást mutat, hiszen Ausztriában a belföldieknek és a külföldieknek adott hitel „futamidejének” átlaga 22 nap, addig ez Spanyolországban és Olaszországban 55 nap.

Az Atradius vezetője szerint a vállalkozások még mindig túl óvatlanok vevőikkel szemben, ugyanis a szállítói hitelek aránya továbbra is viszonylag magas, időtartamuk aránylag hosszú, amelyek a romló pénzügy fegyelemmel együttesen igen súlyos kockázatokat jelentenek a cégek működésére nézve.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
KKV Indul a pályázat: újabb pénzszerzési lehetőség nyílt meg a cégek előtt
Kollár Dóra | 2020. augusztus 31. 19:31
Örülhetnek a magyar kkv-k, megnyílt egy újabb pályázati lehetőség. 
KKV Ismét komoly összegekre pályázhatnak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2020. augusztus 29. 17:22
Készülhetnek a magyar kkv-k, jön egy újabb pályázati kiírás. 
KKV Dobogós helyen a magyar hitelgarancia piac
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 14. 11:30
Európai szinten is kiemelkedő kereslet van Magyarországon a garanciakonstrukciók iránt, amelyek segítségével a vállalkozások hitelforráshoz juthatnak. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) tavalyi adatai szerint a GDP-hez mért garanciaportfolió Magyarországon 2,1 százalékot tett ki, ez a második legjobb eredmény a kontinensen. Az idei évben megváltozott az eddigi helyzet, a koronavírus-válság átírta a menetrendet és kihívás elé állítja mind a garanciaszervezeteket, mind a vállalkozásokat.
KKV K&H: A katások 15 százaléka milliós nagyságrendet bukhat a szigorításokon
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 12:51
Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.
KKV Felállva a válságból: aki időben észbe kap, akár nyertesként kerülhet ki
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 9. 13:24
Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.  
KKV Zöld kkv-k figyelem: 7,3 milliárd forintnyi pályázati pénz vált elérhetővé
MTI | 2020. augusztus 3. 09:21
Vállalkozásonként 20 és 400 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.
KKV Optimistábbak a cégvezetők, mint amire bárki számított
Privátbankár.hu | 2020. július 22. 12:24
A vírusjárvány meglepő módon mérsékelten hatott a cégvezetők várakozásaira: nem sokkal maradnak el a hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó árbevétel- és nyereségvárakozásai az előző év azonos időszakához képest – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb kutatásából.  
KKV Hány milliárdot hagy a cégeknél a kormány?
Privátbankár.hu | 2020. július 19. 17:01
A hangzatosan csak a gazdaságvédelem költségvetésének keresztelt jövő évi tervben a kormány egyebek mellett arról is bemutatta egy mellékletben, hogy 2021-ben mennyi pénzt hagynak a vállalkozásoknál a társasági adónál érvényesíthető kedvezmények formájában.
KKV Az online jelenlét fontossága minden vállalati szektorban
Márkázott tartalom | 2020. július 5. 19:26
20 évvel ezelőtt, ha valaki nem szerepelt a telefonkönyvben, akkor őt nem lehetett megkeresni, elérhetetlennek számított. Ahogy a 21. század telefonkönyve egyre inkább az internet lett, úgy tolódott át a fókusz a telefonkönyvről (és úgy általánosságban véve a nyomtatott megjelenésről) az online jelenlét felé.  
hírlevél