Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentősen alábecsülték a kockázatokat, állítja az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadása. A tanulmány adatai szerint a nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelemből származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nőtt egy év alatt.

Bár az általános gazdasági környezet valamivel kedvezőbb az eurózóna és Nyugat-Európa országaiban, mint egy évvel korábban, összességében továbbra sem beszélhetünk masszív növekedési kilátásokról vagy stabil fenntarthatóságról.

Kockázatosabb piacok felé is nyitnak

A nyugat-európai régióban évek óta tapasztalható visszaesés és stagnálás, valamint a borús kilátások arra ösztönözték a nyugat-európai cégeket, hogy megpróbáljanak új piacokat keresni, elsősorban Kelet-Európában, a Közel-Keleten valamint Ázsiában.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb, 2013 tavaszi kiadása Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország vállalkozásait vizsgálta.

Az új üzleti partnerek azonban jelentős kockázatokat is jelentettek az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint, hiszen a 14 ország átlaga azt mutatja, hogy az idén a vállalkozások 62,3%-a már szembesült fizetési késedelemmel belföldi számláinak rendezése esetén, míg a külföldiek esetében 45,9% ez az arány. Ha azonban a számlák értékét vesszük alapul, akkor a belföldieknél 30,1%-ot, míg a külföldieknél 28,8%-ot nem egyenlítenek ki határidőre. Az 1-30 nap közötti csúszások a késve fizetett számlák értékének 67%-át teszik ki, a 30-60 nap hosszú késések 26%-ot, míg 90 napon túli lejáratok 7%-ot. Azonban az utóbbi adattal kapcsolatban riasztó, hogy a 90 napja lejárt tartozások értéke egy éve alatt a belföldi partnerek esetében 15%-kal, a külföldiek esetében 22,6%-kal növekedett a vizsgált országokban.

A belföldi számlákkal kapcsolatos fizetési késedelmek terén Olaszország jár az élen, ahol a számlák értékének 36,8%-át nem egyenlítik ki időben. A 14 ország közül Dániában a legpontosabbak a vállalkozók hazai ügyfeleikkel, itt csak a számlák értékének 18,9 százaléka nem érkezik meg időben. Export esetén jelenleg a svájci vállalkozók vannak a legrosszabb esetben, az általuk kibocsátott számlák értékének 38,7%-át fizetik késedelmesen, míg a lista túloldalán a görögök helyezkednek el 8,7%-os értékkel.  

Rengeteg számlát sosem fizetnek ki

Ezzel párhuzamosan a be nem hajtható tartozások aránya is meredeken emelkedett Nyugat-Európában: belföldi partnerek által soha ki nem egyenlített számlák értéke 42,9%-kal, míg a külföldiek számlái esetében 74,1%-kal nőtt a leírások értéke, amelyek így az összes számla értékének 5, illetve 4,7%-át teszik ki. A legrosszabb a helyzet Olaszországban, ahol átlagosan a számlák 7,6%-át sohasem fizetik ki, míg elvileg a legjobb Görögországban, ahol 1% alatt van ez az aránya.  

Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító
igazgatója

A felmérés adatai azt mutatják, hogy az új piacok és új üzleti partnerek keresése számos esetben kellő előretekintés nélkül történt, a cégek nem tettek meg mindent az esetleges vevői kockázatok feltérképezésére, kezelésére, vagy felszámolására. Jól mutatja ezt a behajthatatlan tartozások korábbi évek átlagánál magasabb aránya – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A romló pénzügyi fegyelem nagy kockázatot jelent

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változtak a 2012-es felmérés eredményéhez képest az elmúlt egy évben: a megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége továbbra is likviditási problémákkal küzd, és fizetőképessége fenntartása érdekében, kényszerűségből választja a késedelmes fizetést. Belföldi számlák esetében a megkérdezettek 62,3%-a (2012-ben 66,8%), külföldiek esetében pedig 45,9%-a (2012-ben 46,2%) mondta azt, hogy egyszerűen nincs elég pénze fizetni.

A szállítói hitelezés (beleértve a halasztott fizetést is) használata kismértékben csökkent egy év alatt, de még továbbra is igen gyakori megoldás, ugyanis a vállalkozások belföldi értékesítésük 48,1%-át, exportjuknak pedig 41,9%-át adják hitelbe; egy évvel korábban 52,5% és 46% voltak ezek az értékek. Mind belföldi, mind külföldi vevőikben a spanyol vállalkozók bíznak a leginkább, ugyanis honfitársaiknak az összes áru értékének 69,1%-át, míg a határontúliak esetében 63,3%-át adják oda azonnali fizetség nélkül. Belföldiekkel szemben a belgák (29,9%), külföldiekkel szemben a franciák (30,4%) a legóvatosabbak.

A szállítói hitel felajánlása mögötti legfontosabb ok sem változott tavaly óta, a válaszadók továbbra is a hosszú távú üzleti kapcsolat megalapozásában reménykednek: ezt belföldi partnerek esetén a válaszadó vállalkozások 42,1%-a jelölte meg, külföldi partnerekkel kapcsolatban 37,3% volt az arány. Ugyanakkor a szállítói hitelezés átlagos hossza egy év alatt a belföldi partnerek esetében 4 nappal 35-re csökkent, míg külföldiek esetében a 2 napos rövidülés 33 napos értéket jelent. Érdekesség, hogy Törökországban átlagosan 33 nappal rövidültek a határidők. Mindemellett az átlagos érték igen nagy szórást mutat, hiszen Ausztriában a belföldieknek és a külföldieknek adott hitel „futamidejének” átlaga 22 nap, addig ez Spanyolországban és Olaszországban 55 nap.

Az Atradius vezetője szerint a vállalkozások még mindig túl óvatlanok vevőikkel szemben, ugyanis a szállítói hitelek aránya továbbra is viszonylag magas, időtartamuk aránylag hosszú, amelyek a romló pénzügy fegyelemmel együttesen igen súlyos kockázatokat jelentenek a cégek működésére nézve.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Soha nem fogyott még ennyi hitel a Takarékbank MFB Pontjain
Privátbankár.hu | 2021. január 20. 14:55
Több mint 67 milliárd forintot folyósítottak a Takarékbank vezette konzorcium MFB Pontjai tavaly a vállalkozásoknak és a lakosságnak, ami rekordnak számít. A 2016-os indulás óta a legjobb évet zárták, túlszárnyalva az előzetes tervet, és így támogatva a gazdaság működésének fenntartását a válsághelyzetben. A vállalkozások leginkább a nulla százalékos forgóeszközhitelt keresték, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére indítottak el, de sokan igényeltek kedvezményes forrást a válságra reagáló fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz is. Az MFB Pontok az észak- és a dél-alföldi régióban fogadták be a legtöbb igénylést. Idén a hétéves uniós költségvetési ciklus kifutása miatt nem várnak bővülést, hanem a tavalyihoz hasonló forgalomra készülnek.
KKV A pandémia közepette se szüntették meg tömegesen a cégeket az országban
MTI | 2021. január 20. 06:40
A Nemzeti Cégtár adatai szerint nem következett be az, amire számítani lehetett.
KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
KKV 1000 milliárdos mentőövet dobtak a vállalkozásoknak
Király Béla | 2020. szeptember 30. 13:08
A koronavírus-járvány ugyan óriási problémákat okozott a magyar vállalatoknak is, ám a hitelgarancia intézménye és az MNB hitelprogramjai komoly segítséget nyújtottak sokak számára. A Garantiqa kezességvállalási portfoliója 1000 milliárd forint fölé emelkedett szeptember végére, amely jóval nagyobb, mint amivel az év elején a tervekben számoltak.
KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
Friss
hírlevél