Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország vállalataival üzleti kapcsolatban álló, vagy éppen üzleti kapcsolatot kialakító cégeket óvatosságra és körültekintésre inti szerkesztőségünknek küldött közleményében a Dun & Bradstreet (D&B) kockázatkezelési szakértő.
Ezekben az országokban ugyanis a görög helyzethez hasonló kilátások körvonalazódnak, a kormányzat pedig a költségvetési hiány kezelésében gyengének bizonyul. Az angol sajtóban PIIGS ("disznók") néven emlegetett országokban (Portugal, Ireland, Italy, Greece, Spain) tevékenykedő vállalatok fizetésképességének romlása együtt jár az adott ország adósságválságával.
Az egyes vállatok minősítésének nyomon követése mellett érdemes az országminősítéseket is folyamatosan figyelni. A jelenlegi helyzetben már nem elég a hitelminősítők (S&P, Moody’s, Fitch) minősítéseit figyelembe venni, mivel azok csupán szuverén kockázatot jeleznek. A D&B országkockázat mutatói figyelembe veszik a politikai, gazdasági, kereskedelmi kockázatot, így átfogóbb és biztosabb képet adnak az adott országról, mely az üzleti kapcsolatok kialakításakor elengedhetetlen.
Görög országminősítés alakulása
A D&B országkockázat mutatói előre figyelmeztetnek az adott országban végbemenő negatív változásokra. A görög országkockázati mutató például a 2009 márciusában a DB2d szinten állt, míg ma már a DB4d szinten van. Azaz jelentős kockázatemelkedést tapasztalhattunk az elmúlt bő egy év során Görögországban, mely folyamat már 2009. elején elindult.
Mire kell figyelni most?
Ugyan a hétfőn hajnalban elfogadott ötszázmilliárd eurós görög mentőcsomagtól azt várják, hogy segít megakadályozni a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira való átterjedését, azonban a segélycsomag közvetett negatív hatásaival is számolni kell. Ha az eurozóna többi országában is tovább romlik a helyzet – amihez most Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország is közel van – joggal számíthatnak ezek az országok is segítségre, ami nem kellően erős költségvetési politikát és megszorításokat vonhat maga után a segítségre számító államokban.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek Görögország vagy az említett másik négy ország cégeivel állnak üzleti kapcsolatban különösen ügyelniük kell az ügyfélkockázatra (pl.: csőd kockázat, fizetési kockázat), ami 2010 novemberéig biztosan magas marad. A D&B fizetési adatai azt mutatják, hogy a portugál és spanyol vállalatok fizetési teljesítménye jelentősen romlott 2010 első negyedévében, míg Írországban és Olaszországban tartósan gyenge volt. Várhatóan ezekben az országokban a vállalatok fizetési teljesítménye tovább fog romlani a szigorú hitelkondíciók és az alacsony üzleti profitabilitás miatt.
A gazdasági teljesítmény a jelzett országokban nagyon gyenge lesz 2010 novemberéig. A görög, ír és spanyol gazdaságok valószínűleg „újraindulnak” 2010-ben, míg Olaszországban és Portugáliában a gazdasági növekedés továbbra is alacsony marad, ami befektetők elmaradását okozza. Például amint a közpénzekből megvalósuló beruházásokat megszüntetik, az infrastruktúrát támogató projektekbe való invesztíció (ami az elmúlt évek kulcsterülete volt) is csökken.
A gazdasági és költségvetési válság ezekben az országokban néhány lehetőséggel is kecsegtet. A portugál kormány például az adósságteher csökkentése érdekében privatizációs programot tervez a légiközlekedés, vasúti közlekedés, posta, energiaszektor és papíripar területén. Így ez és az ehhez hasonló privatizációs programok megnyitják az ajtót néhány befektető előtt. Portugáliában van néhány „rés” iparág, például a megújuló energiaipar, ami folyamatosan lehetőségeket biztosít a befektetők számára.
Az árfolyamingadozások bizonytalanságot keltenek a kereskedelmi tevékenység és a beruházások megtérülésében. Az eurózónába tartozó országok rövid távú hanyatlása növeli az exportőrök bevételét, ezért az export szektornak kulcs szerepe van az eurozóna fellendülésében, és a gyengébb euró az exporttermékek versenyképességét még tovább növeli. Az euróövezeten kívüli exportőrök azonban elveszítik versenyképességüket, ha valutájuk felértékelődik az euróval szemben.
A fenti okok miatt a Dun & Bradstreet folyamatos óvatosságra int, és javasolja az országkockázat figyelése mellett az eurozónában, és különösen a PIIGS országokban, azaz Görög-, Spanyol-, Olasz-, Írországban és Portugáliában lévő jelenlegi és lehetséges üzleti partnerek cégminősítéseinek ellenőrzését, a fellépő változások monitorozását.
Ezekben az országokban ugyanis a görög helyzethez hasonló kilátások körvonalazódnak, a kormányzat pedig a költségvetési hiány kezelésében gyengének bizonyul. Az angol sajtóban PIIGS ("disznók") néven emlegetett országokban (Portugal, Ireland, Italy, Greece, Spain) tevékenykedő vállalatok fizetésképességének romlása együtt jár az adott ország adósságválságával.
Az egyes vállatok minősítésének nyomon követése mellett érdemes az országminősítéseket is folyamatosan figyelni. A jelenlegi helyzetben már nem elég a hitelminősítők (S&P, Moody’s, Fitch) minősítéseit figyelembe venni, mivel azok csupán szuverén kockázatot jeleznek. A D&B országkockázat mutatói figyelembe veszik a politikai, gazdasági, kereskedelmi kockázatot, így átfogóbb és biztosabb képet adnak az adott országról, mely az üzleti kapcsolatok kialakításakor elengedhetetlen.
Görög országminősítés alakulása
A D&B országkockázat mutatói előre figyelmeztetnek az adott országban végbemenő negatív változásokra. A görög országkockázati mutató például a 2009 márciusában a DB2d szinten állt, míg ma már a DB4d szinten van. Azaz jelentős kockázatemelkedést tapasztalhattunk az elmúlt bő egy év során Görögországban, mely folyamat már 2009. elején elindult.
Mire kell figyelni most?
Ugyan a hétfőn hajnalban elfogadott ötszázmilliárd eurós görög mentőcsomagtól azt várják, hogy segít megakadályozni a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira való átterjedését, azonban a segélycsomag közvetett negatív hatásaival is számolni kell. Ha az eurozóna többi országában is tovább romlik a helyzet – amihez most Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország is közel van – joggal számíthatnak ezek az országok is segítségre, ami nem kellően erős költségvetési politikát és megszorításokat vonhat maga után a segítségre számító államokban.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek Görögország vagy az említett másik négy ország cégeivel állnak üzleti kapcsolatban különösen ügyelniük kell az ügyfélkockázatra (pl.: csőd kockázat, fizetési kockázat), ami 2010 novemberéig biztosan magas marad. A D&B fizetési adatai azt mutatják, hogy a portugál és spanyol vállalatok fizetési teljesítménye jelentősen romlott 2010 első negyedévében, míg Írországban és Olaszországban tartósan gyenge volt. Várhatóan ezekben az országokban a vállalatok fizetési teljesítménye tovább fog romlani a szigorú hitelkondíciók és az alacsony üzleti profitabilitás miatt.
A gazdasági teljesítmény a jelzett országokban nagyon gyenge lesz 2010 novemberéig. A görög, ír és spanyol gazdaságok valószínűleg „újraindulnak” 2010-ben, míg Olaszországban és Portugáliában a gazdasági növekedés továbbra is alacsony marad, ami befektetők elmaradását okozza. Például amint a közpénzekből megvalósuló beruházásokat megszüntetik, az infrastruktúrát támogató projektekbe való invesztíció (ami az elmúlt évek kulcsterülete volt) is csökken.
A gazdasági és költségvetési válság ezekben az országokban néhány lehetőséggel is kecsegtet. A portugál kormány például az adósságteher csökkentése érdekében privatizációs programot tervez a légiközlekedés, vasúti közlekedés, posta, energiaszektor és papíripar területén. Így ez és az ehhez hasonló privatizációs programok megnyitják az ajtót néhány befektető előtt. Portugáliában van néhány „rés” iparág, például a megújuló energiaipar, ami folyamatosan lehetőségeket biztosít a befektetők számára.
Az árfolyamingadozások bizonytalanságot keltenek a kereskedelmi tevékenység és a beruházások megtérülésében. Az eurózónába tartozó országok rövid távú hanyatlása növeli az exportőrök bevételét, ezért az export szektornak kulcs szerepe van az eurozóna fellendülésében, és a gyengébb euró az exporttermékek versenyképességét még tovább növeli. Az euróövezeten kívüli exportőrök azonban elveszítik versenyképességüket, ha valutájuk felértékelődik az euróval szemben.
A fenti okok miatt a Dun & Bradstreet folyamatos óvatosságra int, és javasolja az országkockázat figyelése mellett az eurozónában, és különösen a PIIGS országokban, azaz Görög-, Spanyol-, Olasz-, Írországban és Portugáliában lévő jelenlegi és lehetséges üzleti partnerek cégminősítéseinek ellenőrzését, a fellépő változások monitorozását.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
