A Bisnode az adott megyében székhellyel rendelkező társas vállalkozások árbevételét osztotta el a 2014-ben működő cégek átlagos számával. Eszerint a fővárosban tevékenykedik a legtöbb cég, és 150 milliós átlagos egy cégre jutó árbevételével a középmezőny első felében foglal helyet.
100 millió alatti árbevétel
Békés, Somogy, Nógrád, Zala és Baranya megyékre jellemző a legkisebb egy cégre jutó 2014-es árbevétel, itt ugyanis a 100 milliós átlagot sem éri el a mutató. Az ötből négy megyében nem működik ugyanis 100 milliárdos árbevételnél többet produkáló igazán nagy cég.
Somogy megyében az FGSZ Földgázszállító Zrt. bevétele meghaladja ugyan a 100 milliárdos lélektani határt, de a megye így is a 4. a legkisebb a cégszámhoz viszonyított árbevétel viszonylatában. A dél-keleti országrészbe nem érkezett a kecskemétihez vagy a győrihez hasonló nagy gépjárműipari beruházás, illetve olyan erősebb külföldi tőke, ami a térség gazdaságát jelentősen élénkítette volna. Jól látszik ez az itt fekvő megyék egy cégre jutó árbevételén is.
A térség árbevételeit a Paksi Atomerőmű Zrt. és a már említett FGSZ Zrt. húzza felfelé. A két 100 milliárd Ft feletti árbevételű cégen kívül a térségből csupán Baranya megyében találhatóak még 20 milliárd feletti árbevételű cégek: az E.ON Dél-dunántúli Zrt., a HAUNI Hungária Gépgyártó Kft. és a MECSEK Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Zrt.
Cégek száma és a 2014-es egy cégre jutó árbevétel megyénként |
||
MEGYE |
CÉGEK SZÁMA |
EGY CÉGRE JUTÓ ÁRBEVÉTEL (millió Ft) |
Győr-Moson-Sopron megye |
19 544 |
248,26 |
Komárom-Esztergom megye |
13 817 |
223,52 |
Jász-Nagykun-Szolnok megye |
10 368 |
204,85 |
Vas megye |
9 146 |
172,68 |
Fejér megye |
17 291 |
171,59 |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
20 219 |
164,99 |
Bács-Kiskun megye |
20 990 |
156,54 |
Főváros |
218 398 |
150,58 |
Hajdú-Bihar megye |
20 075 |
133,14 |
Heves megye |
10 302 |
132,01 |
Veszprém megye |
12 688 |
123,14 |
Pest megye |
82 621 |
119,23 |
Csongrád megye |
16 218 |
117,08 |
Tolna megye |
7 336 |
110,12 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
16 035 |
108,95 |
Békés megye |
9 040 |
90,57 |
Somogy megye |
10 292 |
82,57 |
Nógrád megye |
4 569 |
76,99 |
Zala megye |
10 731 |
74,84 |
Baranya megye |
16 417 |
63,74 |
Hol dől be a legtöbb vállalkozás?
A megyék közül a cégek bedőlési aránya tekintetében két megye (Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) képvisel szélsőségesen magas értéket. Itt a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya meghaladja a 3,5 százalékot, míg a legalacsonyabb bedőlési aránnyal rendelkező megyében (Komárom-Esztergom megye) csak 1 százalékos a bedőlési arány. Magas a cégek fizetésképtelenné válásának aránya a dél-nyugati országrészben is; Baranya és Zala megye ráadásul az egy cégre vetített árbevétel vonatkozásában is a lista végén helyezkedik el. A fővárosi cégek bedőlési aránya is igen magas, mivel Budapest 2,64százalékos értékével az 5. legkockázatosabb terület.
Nem mindegy, hol van az a cég
Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere arra hívja fel a figyelmet, hogy a területi elhelyezkedés értékes információ lehet egy cég megbízhatóságának mérlegelésekor. Azonban a magas bedőlési arányú területeken is működnek kiemelkedően megbízható vállalkozások, ezért minden üzletkötés esetén ajánlott cégminősítést végezni. Így azok a cégek, amelyek esetleg egy rosszabb megítélésű területen vagy akár ilyen iparágban tevékenykednek, jól fizetőnek és alacsony kockázatúnak bizonyulhatnak.
Velük szemben érdemes kevésbé szigorú feltételeket szabni, így bővíthetőek a lehetőségek, növelhető az értékesítés. A jó cégminősítés egy vállalkozás értékelésébe beépíti az iparágra vagy a területre jellemző információkat is, ezért használata esetén már nem szükséges alapos makrogazdasági vizsgálat, mivel egy mutatószámba sűrítve megmutatja az adott cég fizetésképtelenné válásának valószínűségét. A gazdaság szereplői így képet kaphatnak üzleti partnerük kockázatosságáról anélkül, hogy a területi vagy iparági sajátosságokkal kalkulálniuk kellene.
Társas vállalkozások bedőlési árnya az elmúlt 12 hónap alapján. Forrás: Bisnode |
Milyen a fizetési fegyelem?
Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyékben fizetik a cégek legnagyobb arányban határidőben számláikat. Ezeken a területeken a 70 százalékot is meghaladja az időben kiegyenlített követelések aránya. Ezzel szemben Somogy megyében a számlák csupán 62 százalékát fizetik ki időben, ami a jól fizető megyékhez képest 10 százalékponttal alacsonyabb eredmény. A 2015-ös átlagadatok alapján látható, hogy Somogy, Tolna, Zala és Baranya megye, valamint a főváros cégeinek számlái kerülnek a legkisebb arányban időben kiegyenlítésre. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabbul fizető területek is nagyrészt a dél-nyugati országrészből kerülnek ki, ahol csupán a számlák 60-65 százalékát fizetik ki időben a cégek.
Ahol a legkevésbé érdemes vállalkozni
A dél-nyugati régióra az alacsony határidőben történő fizetések mellett magas bedőlési arányok és alacsony egy cégre jutó árbevétel volt jellemező, mely adatok alapján elmondható, hogy lemaradóban van ez a terület. Sajnos más nagyvárosokhoz hasonlóan külföldi nagy beruházás Pécsre vagy környékére nem érkezett, és az autópálya is erre épült meg a legkésőbb. Az autópályát ráadásul a horvát határig tervezték, de ennek megépítését is leállították tavaly. Ezek a tényezők az egész térség teljesítményére kezdik rányomni a bélyegüket - állapította meg a felmérés.