Az elmúlt napok egyik legfontosabb kormányzati bejelentése a 10 millió forintos kamatmentes hitel elindítása volt. Egyelőre kevés információ látott napvilágot a konstrukcióról. Tegnap a Magyar Fejlesztési Bank már beszállt a tájékoztatási kampányba, mint közölték, az MFB Pontok hálózatában 100 milliárd forintos keretösszeggel maximum 10 millió forintos felső felvételi határral lesz majd elérhető a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön. A hitelt 10 éves futamidővel és 3 éves türelmi idő mellett igényelhetik majd a vállalkozások. Kormányzati tájékoztatás szerint pedig a hitel a bér, járulék, rezsi, működési költségekre, valamint készlet finanszírozására egyaránt felhasználható, ráadásul a hitel ügyfél által fizetendő éves kamata a teljes futamidő alatt 0 százalék.
A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön több tízezer kisvállalkozásnak jelenthet segítséget; a leginkább bajba lévőket célozza, amelyeknek a - legfeljebb - 10 millió forint óriási segítség – mondta még vasárnap Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke.
Úgy fogalmazott, hogy a jogosultak körét valamilyen automatizmussal határozzák meg, feltehetően a tevékenységi számok (TEÁOR) alapján. Mindenképpen ebbe a körbe tartoznak a vendéglátás és a turizmus vállalkozói, illetve ezek kiszolgálói: például a taxisok, beszállítók.
Fontos részletek első kézből
A további részletek érdekében mi is megkérdeztük Parragh Lászlót tegnap este, aki elmondta, hogy bár a 100 milliárd forintos keret első hallásra nagyon nagynak tűnik, valójában arra lehet számítani, hogy a vállalkozások gyorsan el fogják kapkodni. Amennyiben átlagosan 5 millió forintot vesznek ugyanis igénybe a hitelfelvevők, akkor összesen 20 ezer vállalkozáson tud segíteni a program - vezette le.
A feltételekkel kapcsolatban, tisztázandó a részleteket, elmondta lapunknak, hogy nem terveznek kötött felhasználását, azaz a hitel akár egy másik hitel kiváltására is felhasználható lenne.
Fontos megemlíteni, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán olyan információkat árult el a hitelről, amely alapján meghatározott kiadásokra – köztük bérekre, rezsire - lehetne költeni a pénzt. Parragh László szerint azonban még dolgoznak a konstrukció részletein, azokat a hét végéig egységesítik. Így akkor dől el az is, hogy milyen bevételi határhoz kötik azt, illetve milyen arányokat érdemes szem előtt tartani a hitel igénylésekor. Példaként említette, hogy egy évi 800 ezer forintos árbevételű vállalkozás vélhetően nem fog hozzáférni a hitel maximumához, a 10 millió forinthoz, ahhoz legalább milliós nagyságrendű bevétellel kell azért rendelkezni.
A hitel igénylése és kiutalása közti időt igyekeznek a legrövidebbre szorítani, hogy a vállalkozások minél hamarabb hozzájussanak a pénzhez. Ami pedig a hitelre alkalmas vállalkozói kör meghatározását illeti, a tervek szerint a TEÁOR-számok alapján történik majd a hitelképes cégek meghatározása, de ezen túl is lesznek szempontok.
Biztos, hogy be fognak kerülni azok a tevékenységek, amelyeket tavaly tavasszal, a járvány első hulláma idején adókedvezményekben, mentességekben részesített az állam, de ennél szélesebb körnek tervezik elérhetővé tenni a kamatmentes hitelt. Nem lesz kizáró ok, ha a vállalkozás a KATA szerint működik. A lényeg, hogy pontosan el tudjanak majd számolni a hitel felhasználásával. A kamarai elnök szerint a pénz elosztásakor ügyelni kell arra is, hogy a vidéki vállalkozások kellő arányban tudjanak abból részesedni, ugyanakkor nem látja indokoltnak a mezőgazdasági tevékenységet folytatók helyzetbe hozását ebben a programban.
És a cégek mire számítanak?
Megkerestünk több, várhatóan érintett cégeket képviselő szervezetet azzal kapcsolatban, hogy mik az első benyomásaik az újraindítási gyorskölcsönről:
Azon apartmankiadók számára, akik az ingatlanjukat céges működés keretein belül adják bérbe rövidtávra, óriási segítség lehet. Azok a magánszemélyek, akik ingatlanjukat mint adószámos magánszemélyek adják bérbe, jelenlegi ismereteink szerint nem jogosultak ennek a lehetőségnek az igénybevételére. Számukra valódi segítséget az éves tételes átalányadó elengedése, illetve az ingatlanadó mentesség jelentene. Ezeket ugyanis forgalomtól függetlenül meg kell fizetni.
- mondta lapunknak Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesülete elnöke. Szerinte legalább ekkora segítség lenne, ha a szálláshely kiadásból származó jövedelmet a magánszemélyek külön soron feltüntethetnék az szja-bevallásban, és ez alapján az ebből élő magánszemélyek hitelképessé válnának. Jelenleg ugyanis, mivel az szja-bevalláson nem szerepel a szálláshely szolgáltatásból származó jövedelem, a bankok semmilyen hitelt nem tudnak nyújtani sokezer, amúgy hitelképes magánszemélynek.
Schumicky Balázs szerint a kiszámíthatóságot erősítené, ha a szállásadók tudnák, hogy idén egész évben nem kell idegenforgalmi adót, illetve turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. Jelenleg ez a mentesség csak a veszélyhelyzet végéig tart. Hozzátette: igaz, hogy a budapesti, zömmel külföldiek által látogatott szálláshelyeknek a várhatóan lassú határnyitás miatt ez kisebb segítséget jelent, de a belföldi szálláshelyszolgáltatásra pozitív hatást gyakorolna.
Mit gondolnak a taxisok?
A taxisok szerint a turisztikai szektorban szolgáltatókat egy hosszútávú és kamatmentes hitel segítheti ugyan például az eszközbeszerzésben, de ettől a utas-fuvarszámok, azaz a kereslet nem fog változni, ami bevételi többletet és garanciát biztosítana a vállalkozóknak a hitelek biztonságos visszafizetésére.
Számunkra a legnagyobb segítség most az lenne, hogy a még működő mikro- és kisvállalkozásokat a kormány adó- és járulékkedvezménnyel segítené, ahogy azt tette a múlt év tavaszán is.
- mondta lapunknak Metál Zoltán. Az Országos Taxis Szövetség elnöke emlékeztetett: a tavaly év végén megjelent, KAVOSZ Zrt. által szervezett Széchenyi turisztikai kártyát is kevesebben vették igénybe, mint amennyien érdeklődtek iránta, ugyanis több feltételnek nem feleltek meg azok a mikro-vállalkozások, akiknek most igazán nagy szükségük lenne a célzott támogatásra és a gyors segítségre. Metál Zoltán továbbra is abban bízik, hogy a munkahelyek megtartására biztosított forrásokat nem csak a klasszikus alkalmazotti kör, hanem azok az önfoglalkoztató mikrovállalkozások is megkapják, akik saját magukat foglalkoztatják.
Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára pedig lapunknak elmondta, hogy az MGYOSZ által képviselt cégek jellemzően nagyobbak, mint a hitel által kifejezetten célzott mikro- és kisvállalkozások, és tőkeigényük is változó – emiatt a főtitkár arra számít, hogy nem lesz nagyon aktív érdeklődés az új lehetőség iránt a tagok részéről.
Egyelőre még számos fontos részlet nem ismert a bevezetendő újraindítási hitelről, de Wimmer István jó gondolatnak tartja a kezdeményezést. Mint mondta, azzal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank nyújtja az újranyitási gyorskölcsönt, a kereskedelmi bankokénál feltehetően rugalmasabb folyósításra lehet majd számítani, és ez a célzott mikrohitel jól kiegészíti majd a cégeknek a járvány utáni újranyitáshoz szükséges igényét. Véleménye szerint azon vállalkozások számára, amelyek igénybe tudják venni - hiszen a feltételek teljesítése mellett a piacuk és a munkaerejük is megmaradt - a hároméves visszafizetési moratóriummal és kamatmentességgel kiegészített kölcsön nagyon jó lehetőség.
A fővárosi agglomeráció településein tavaly 18 százalékkal kevesebb adásvétel zárult. 
