Parragh László vállalkozásának is nagy segítség lehet az iparűzési adó csökkentése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanis maga is cégtulajdonos, így élvezheti az MKIK által a kormánynál kiharcolt adócsökkentés előnyeit, amely ugyanakkor például a Fővárosi Önkormányzatot a csőd szélére sodorhatja.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly novemberben az irodájában fogadta Parragh Lászlót, aki - mint lapunknak fogalmazott - a gazdaság működőképességének fenntartása és a vállalatok terheinek enyhítése érdekében egyebek mellett azt javasolta a kormányfőnek, hogy egy évre függesszék fel az iparűzési adót, amit a vállalkozások fizetnek a helyhatóságoknak. Ezt végül csak félig fogadta meg Orbán Viktor, de a december közepén bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések egyike így hangzott:
- a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január elsejétől a felére csökkentik 2021-ben. A 25 ezer fő alatti településeknek a kormány támogatást ad, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig majd egyenként tekintik át.
Ennek jegyében megnéztük, hogy az MKIK elnökének is segítséget jelent-e a kormány intézkedése. Parragh László korábban úgy fogalmazott, szerinte a kormány mostani döntése mentőövet dob a vállalkozásoknak, mert sok munkahely megőrzését teszi lehetővé. A mentőöv az ITC-Invest Kft.-n is segíthet, a budapesti (zuglói) székhelyű cég többségi tulajdonosa tavaly nyár óta Parragh László és a delaware-i International Tiles Connections Corp. (IT) nevű vállalat, amelynek képviseletére szintén az MKIK elnöke jogosult.
Optimális adó
Delaware a második legkisebb területű szövetségi állam az USA-ban, és offshore adóparadicsomként ismert, mert nagyon könnyen lehet teljesen anonim módon trösztöket, vagy álnevekre cégeket bejegyeztetni. Az ingatlanhasznosítással foglalkozó ITC-Invest megbízhatóan teljesít évről évre: 2019-ben például 44,9 millió forint bevétele volt, ami 20,5 millió forint nyereséget eredményezett. Osztalékot nem vettek ki a cégből.
Az üzletember eredetileg nem ingatlanhasznosítással foglalkozott, hanem csempeforgalmazással. A Magyar Narancs portré cikke szerint a fürdőszobai luxustermékek, burkolóanyagok árusítása tíz éven át, 1991-től 2001-ig tartotta csúcson a Parragh Kereskedelmi Rt.-t, 2001-ben övé volt a legnagyobb szaniteres cég a piacon. Spanyolországból szerezte be a csempéit, és a cikk szerint adóoptimalizálási célzattal 1993-ban alakult meg az USA-beli Delaware államban a Parragh által képviselt International Tiles. A csempeüzlet azonban lehanyatlott, a Parragh Kereskedelmi Holding 2015-ig létezett, ma már HEU-TREND INVEST Kft.-nek hívják és évek óta nincsen bevétele az ITC-Invest és Parragh László által tulajdonolt cégnek.
Szintén jól járhat az iparűzési adó mérséklésével a Széchenyi Kártyát forgalmazó KAVOSZ Zrt., amelynek igazgatósági elnöke Parragh László, tulajdonosai pedig az MKIK és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) egyenlő tulajdoni hányaddal.
Már összesen 210 milliárd forintnyi hitelt igényeltek az elmúlt 8 hét során a magyarországi mikro- kis- és középvállalkozások a kibővített Széchenyi Kártya Program konstrukcióiból és ebből 34 milliárd forintra már meg is kötötték a bankok a hitelszerződéseket
– jelezte a programot koordináló KAVOSZ Zrt. tavaly júliusban.
A cég remek évet produkált 2019-ben is: 2015 óta megduplázta a forgalmát, hiszen 1,4 milliárd forintról eljutottak a 3 milliárd forintos szintre. (Ez még éppen elegendő az iparűzési adó felezéséhez, hiszen a kormány 4 milliárd forintnál húzta meg a határt.) Ez pedig már 624 millió forint profithoz volt elég. A tavaly szeptemberi közgyűlésen pedig úgy döntöttek, hogy 150-150 millió forint osztalékot fizetnek ki az MKIK és a VOSZ részére.
Beszámolója szerint a KAVOSZ 2018-ban 52,5 millió forint iparűzési adót fizetett Budapestnek, 2019-ben pedig 59,9 millió forintot. Ez egy mostani felezéssel csak mintegy 30 millió forint lenne. A helyi iparűzési adó alapja a vállalkozás nettó árbevétele és mértéke eddig legfeljebb 2 százalék lehetett. Az adó alapjából különböző tételeket levonhatnak még a cégek, de például egy 45 millió forint árbevételű cégnek (mint amilyen az ITC-Invest) eddig mintegy 900 ezer forint lehetett az adó, ami most 450 ezer forintra csökkenhet, mivel az adót megfelezték.
A cégek örülnek az adócsökkentésnek, ez egy legalább öt éve kitűzött célunk volt, mert nem volt igazságos a rendszer. Ha a saját cégem is megfelel a törvényi kritériumoknak, akkor az előírások természetesen arra is vonatkozni fognak. Az lenne a furcsa, ha én nem a saját cégeimből élnék, hiszen az MKIK-nál kizárólag költségtérítést kapok, tiszteletdíjat, fizetést nem
- mondta lapunknak Parragh László. A delawere-i társaság miatt sok támadás érte, de már nincs benne tulajdona, csak széleskörű képviseleti joggal rendelkezik. Úgy látja, már Magyarországon is olyan alacsony az szja és a társasági adó, hogy megérte tavaly nyáron a nevére venni az ITC-Invest többségi részesedését.
Szerinte a KAVOSZ Zrt. határeset lehet, hiszen a 2020-as árbevételt kell majd alapul venni, ami a cég esetében a 2019-es 3 milliárd forint után megközelíthette a 4 milliárd forintos törvényi határt. Az MKIK elnöke szerint az önkormányzatoknak is van vagyonuk, amiből kigazdálkodhatnák a kieső bevételeiket 2021-ben és költség átstrukturálásra is van lehetőségük. A 20 ezer fő alatti települések pedig automatikus kompenzációban részesülnek.
Tehát az MKIK által kiharcolt adócsökkentéssel nem csak Parragh László cége, de az MKIK cége is jól járhat. Ellenben például a fővárosi önkormányzat legfontosabb bevételét 15-20 milliárd forinttal csökkenti az iparűzési adó megfelezése, ami drasztikus hatással lehet Budapest költségvetésére (egyes számítások szerint novemberre lehet fizetésképtelen). Karácsony Gergely főpolgármester már bejelentette, hogy bécsi mintára egyesítenek öt vállalatot: a Főkert, a Budapesti Temetkezési Intézet, a Főkétüsz, az FKF és Főtáv, valamint a Budapesti Városüzemeltetési Holding közös közműcéggé olvad össze, de csaknem 3000 hulladékgyűjtővel lesz kevesebb a fővárosban január végére, mert 9,4-ről 7,5 milliárd forintra csökken a pénz, amit feladatellátásra fordíthat a köztisztasági vállalat.
2019-ben a települések 971 milliárd forint bevételt szereztek a helyi adókból, ebből 788 milliárdot az iparűzési adóból. A háromezernél valamivel több magyarországi település tizedét (nagyobb városok), mintegy 300 önkormányzatot érint érzékenyen az iparűzési adó alapjának megváltoztatása, a többi település ugyanis nem vet ki iparűzési adót, vagy annak nincs meghatározó szerepe a helyi költségvetésben.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
