Egy héttel azután, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az iparűzési adó elengedését javasolta egy évre Orbán Viktor miniszterelnöknek, Parragh László a mai Magyar Nemzetben még tovább megy, és az összes, önkormányzati hatáskörbe tartozó adó - építmény, kommunális, idegenforgalmi, ingatlan - befagyasztásáról nyilatkozik.
Abban is előrelépett, hogy az iparűzési adónál már nem csak felfüggesztést tartja indokoltnak, hanem a teljes eltörlést 2021-re, de még a mostani évre is. Vagyis ennek a pénznek végleg búcsút inthetnének a helyhatóságok. Az idén már befizetett pénzek a kamarai elnök megfogalmazása szerint "lelakhatóvá" válnának, ami azt jelenti, hogy az adófizetési kötelezettség visszaállásakor ezt a pénzt be kellene számítaniuk az önkormányzatoknak. A legújabb kezdeményezés ágazattól és árbevételtől függetlenül minden vállalkozásra kiterjedne.
Eközben nem engedné, hogy a főváros más forrásból pótolja a kieső bevételeit. Karácsony Gergely főpolgármester újraindítási adójáról (ami tulajdonképpen az iparűzési adó emelése lenne a legnagyobb vállalatoknál) azt mondta, hogy az szembemegy a kkv-k megsegítését célzó javaslatokkal, és ez elfogadhatatlan a gazdaság motorját jelentő vállalkozások megsarcolása, azok megsegítése helyett. (Mint jeleztük, az újraindítási adó a kkv-kat nem érintené, csak a nagy cégeket.)
Vélemény:
Nem kérdés, hogy ez a javaslat kivitelezhetetlen. Itt már nem csak arról van szó, hogy a települések elesnének a bevételeik több mint ötödét - a saját bevételeiknek pedig a meghatározó hányadát - kitevő iparűzési adótól, hanem minden más, saját forrásból származó többletbevételtől is. Egy ilyen döntés nyilvánvalóan tömeges csődhelyzetet idézen elő az önkormányzati rendszerben. Kérdés, mi volt az elnök motivációja, aki ezzel a következménnyel bizonyosan tisztában van. További kérdés, hogy miért nem áll elő hasonló kezdeményezéssel a központi költségvetést illetően (az eredeti javaslatának része a társasági adó 5 százalékra csökkentése, de nagyságrendileg az államháztartás jóval nagyobb mozgásteret hagyna a bevételek átcsoportosítására, mint a már amúgy is kivéreztetett önkormányzati büdzsék). Mint ahogy az is kérdés, hogy miért nem ajánlja fel, akár jogszabálymódostás árán, a kamaráknak fizetett évi 5000 forintos hozzájárulásokat a veszélyhelyzeti intézkedések fedezetére.
