A stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek felszámolása esetén a kormánynak - a felszámolás elrendelése után - nem 30, hanem 365 napja lesz arra, hogy rendeletben nyilvánítsa kiemeltté a társaságokat - tartalmazza egyebek mellett a csődtörvényt módosító javaslat, amelyet Koszorús László fideszes képviselő pénteken terjesztett a parlament elé.
A felszámolással szemben, a csődeljárás esetén nem változik a kiemeltté nyilvánítás ideje, a kormánynak - a csőd elrendelése után - továbbra is 15 napja marad a kiemelési rendelet meghozatalára.
Kiemelt jelentőségű volt a Mal, a Malév, és Kapuvári Hús is
A Mal Zrt.-t tavaly szeptemberben minősítették stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté. A döntés alapvető indoka az volt, hogy a vállalat működőképessége az általános gazdasági szabályoktól eltérően, speciális jogszabályi keretek között is biztosítható legyen.
A kabinet decemberben 1,7 milliárd forintot csoportosított át az ajkai közszolgáltatások folyamatos fenntartására. Februártól az MVM Partner Zrt. biztosítja az áramszolgáltatást a Mal számára.A kiemelt kormányzati figyelem oka, hogy a Mal a térség legfontosabb közvetlen és közvetett foglalkoztatója. Működésének fenntartása több ezer munkahely megőrzését teszi lehetővé a társaságnál és a beszállító kis- és középvállalatoknál.
A Malhoz hasonlóan kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet státuszt kapott többek között a Malév és a Kapuvári Hús Zrt. is.
A kormánynak hosszabb ideje marad kiemeltté tenni egy céget
A parlament 2011 nyarától illesztette be az 1991-ben hozott csődtörvénybe a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Ennek lett az eredménye az, hogy az ilyen cégek csőd- vagy felszámolási ügyeiben csak állami felszámoló járhat el. A kormány rendeletben minősíti kiemeltté a nemzetgazdasági szempontból fontos cégeket. Az állami felszámoló a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.
A törvényjavaslat indoklása szerint a kormánynak hosszabb ideje marad arra, hogy egy felszámolás alá került céget kiemeltté tegyen, és az állami felszámoló kezébe adjon. A javaslat szerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet a hosszabb határidőt.
Az állam felszámolói tevékenysége is változhat
A csődtörvény másik módosítása korlátok közé szorítja az állam felszámoló tevékenységét. Az említett csőd- és felszámolási eljárásokban való részvétel mellett kizárólagos vagy többségi állami tulajdonban lévő cégnél végezhet üzletviteli és egyéb tanácsadást, továbbá végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet. A helyi önkormányzatoknál pedig az adósságrendezési eljárásaikban pénzügyi gondnok lehet.
A kormány azt szeretné, ha érvénytelen lenne a szakszervezetek és az ellenzék kezdeményezte népszavazás. 
