A saját vállalkozásukat féltik a cégvezetők

Erőteljes hullámzás jellemzi a kkv-szektor vezetőinek várakozását, hangulatát. 2014 közepétől kezdve szinte negyedévente változik, hogy merre mozdul az index.

IBS-Policy Agenda kkv-index

Miközben a decemberi adatok a szeptemberi méréshez viszonyítva 2,3 pontos javulást mutattak, a márciusi adatfelvétel 3,9 pontos csökkentést eredményeztek.

Nem számítanak sok jóra

Az előző negyedévi 40 százalékhoz képest most a cégvezetők 27 százaléka gondolja, hogy javulni fog a magyar gazdaság teljesítménye az elkövetkező félévben, és 35 százalékuk szerint romlik majd a helyzet (38 százalék a változatlanságot feltételezi). Összességében tehát nem kedvező a gazdaság várható helyzetének megítélése.

A saját vállalkozásuk lehetőségeit tekintve érdekes módon pozitív irányba változott a hangulat. Az előző negyedévben a vállalkozások vezetőinek 26 százalék várt javulást, ez az adat most 39 százalékra nőtt. Ugyanakkor a cégek 31 százaléka arra számít, hogy nehézségeik lesznek a következő félévben. A válaszadók 11 százaléka kifejezetten jelentős romlásra számít.

Ez utóbbi magas értéknek számít, és egyúttal azt is mutatja, hogy egyre inkább szétszakad a kkv szektor. Sokan vannak, akik nagyon pesszimistán látják a vállalkozásuk jövőjét.

Likviditás, és növekedés

A kkv index fenti két területe mellett vizsgálják a cégek beruházási kedvét, versenytársakkal kapcsolatos várakozásait, várható likviditási helyzetét, beszállítói tevékenységét, készletállományának és értékesítési helyzetének változását is.

Ezek közül kifejezetten romlott a likviditási helyzet megítélése az előző negyedéves adatfelvételhez képest. Decemberben még a cégvezetők 23 százaléka számított arra, hogy javul az elkövetkező hat hónapban cégének likviditási helyzete; további 68 százalékuk ebben a tekintetben nem várt változást; és csupán 9 százalékuk várt romló helyzetet. Ezzel szemben most a vállalkozások 18 százaléka számít ezen a téren nehézségekre, 57 százaléka stagnálásra, míg 25 százaléka javulásra.

Az általános gazdasági növekedésben láthatóan nem hisznek a cégvezetők. Ezért is válaszolja 84 százalékuk, hogy nem tervez fejlesztést az elkövetkező félévben. Ez az adat nagyobb, mint az egy negyedévvel korábban mért 73 százalékos érték, azaz ebben a tekintetben is pesszimistábbak lettek a cégvezetők.

Új munkahelyek, közmunka

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben a versenyszférában is nőtt a foglalkoztatottak száma. Ennek kapcsán számoltak be a cégvezetők arról, hogyan is érzékelik ezt a folyamatot.

A válaszadók 25 százaléka szerint inkább csökkent a foglalkoztatottak létszáma abban az ágazatban, ahol a cége tevékenykedik. Egy évvel korábban is feltették ezt a kérdést, és akkor 34 százalék-os értéket kaptak. Ebben a tekintetben javulás érzékelhető ugyan, de a relatív többség (50 százalék) szerint nem volt változás a munkahelyek számában.

A munkaerő-helyzet javulásával kapcsolatban a KKV cégvezetők várakozásai sem erősek. Félévre előretekintve a cégvezetők 17 százaléka inkább arra számít, hogy csökkeni fog a foglalkoztatottak létszáma saját ágazatában, míg növekedést 33 százalékuk vár. A KKV-k fele stagnálásra számít. A foglalkoztatotti létszám növekedésébe vetett kedvezőbb, mint korábban volt, amikor csupán 20 százalékuk bízott a növekedésben.

Gondot okoz a közmunka

Megkérdezték a cégvezetők véleményét arról is, hogy a közmunkarendszer van-e hatással a saját ágazatuk működésére. Most 20 százalékuk jelzi azt, hogy nehezebben találnak emiatt munkaerőt, míg 4 százalékuk szerint az olcsóbb közmunkabérek miatt piacot veszítenek a cégek.

A cégvezetők 76 százaléka nem tapasztalt problémát ennek kapcsán, de van két ágazat (építőipar, valamint a szállítás, raktározás), ahol a cégvezetők 40 százaléka mondta azt, hogy nekik problémát jelent a jelenlegi közmunkarendszer.